Merkel elviseli a kritikát: egy jó kezdés

„A kancellárnak van egy kifejezetten párbeszédgyilkos oldala. Például amikor hallani sem akart arról, hogy lennének alternatívái az euró bármi áron történő megmentésének. Vagy amikor a partnerországokkal történő konzultáció nélkül elrendelte Németországban az atomenergiából való kiszállást. Vagy amikor tavaly tavasszal az EU többi tagállamának beleegyezése nélkül offenzív módon a menekültek befogadása mellett, a régi határellenőrzések visszaállítása ellen foglalt állást.

Ez a humánus motivációjú döntés sokakat meglepett, akik Angela Merkelben addig csak egy takarékosságra nevelő tanárnőt láttak. Ezzel sajátos elszigeteltségbe manőverezte magát. A kancellár Németországban egyes körökben hirtelen gyűlölt alakká vált, holott azelőtt szinte semmilyen érzelmet nem váltott ki személye.

(...)

Merkel úgy tűnik, időközben megértette: a business as usual most nem vezet sokra. A nagyok által éjjeli fél négykor hozott brüsszeli határozatokkal nem lehet megmenteni Európát. Éppen ezért tartom helyesnek, hogy Angela Merkel egy kisebb lépés mellett döntött, éspedig az egymással való párbeszéd mellett. Nem tér ki a támadások és kérdések elől, inkább végighaknizza Európát – de nem parancsnokként, hanem türelmes hallgatóként, aki előre tudja, hogy sok kritikát kell majd lenyelnie útja során. Hogy Merkel végigcsinálta ezt a túrát, az egy jó első lépés.

Az EU ugyanis nem »Brüsszel«, hanem tagállamainak összessége, azok is, akik más úton járnak. Őket tisztelte most meg Merkel. Megerősítve ezáltal az EU egyik legnagyobb erényét: hogy bár hatalmi tömb, de mellette párbeszéden és közös cselekvésen alapuló közösség is.”