Elvileg a modern társadalmak alapgondolata is ez, a gyakorlatban – tehát a politikában – mégis azt láthatjuk, hogy nincs kritikus szemléletmód a férfiakkal kapcsolatos elvárásokkal, sztereotípiákkal, diszkriminációval kapcsolatban. Ennek a hiánya önmagában is nagy probléma, de ezt fokozza még, hogy az egyenlőség kapcsán gyakran kifejezetten negatív attitűd jelenik meg férfiakkal szemben. Azt gondolom, hogy fontos változtatni ezen.
– A »gender« (társadalmi nem) fogalmának bevezetése éppen azért történt, mert a férfiakkal és a nőkkel szembeni elvárások korszakonként és embercsoportonként eltérők, változók. A gender alapon egyenlőségért küzdők – saját érvelésük szerint – éppen azt szeretnék elérni, hogy ne csak kétpólusúan, ne csak férfiben (férfiasban) és nőben (nőiesben) gondolkodjunk, hanem tekintsük természetesnek az átmeneti identitásokat. Nem ez lenne a megoldás például az érzékeny, befelé forduló fiúk vagy a harcias, erős akaratú lányok számára?
– Érzésem szerint ez már túlmegy a nők és a férfiak esélyegyenlőségén, hiszen ez a nemi identitáskategóriák átalakítása vagy felszámolása lenne. Azt gondolom, hogy korszaktól, helytől függetlenül egy funkciója mindig van a nemi identitásnak: a társadalmi reprodukciót segíti elő. Társadalmi reprodukció nélkül nincs fenntartható társadalom sem. A társadalmi nemi identitáskategóriáknak nem lenne értelme, ha elszakadnának a biológiai nemtől. A férfiakkal, nőkkel szembeni elvárások mindig változtak – és most is változnak. Egy érzékeny fiú is lehet éppannyira fiú, mint bármelyik másik fiú, és egy harcias lány is lehet éppannyira lány, mint bármelyik másik lány – társadalmilag is. Tőlünk függ, hogy annak tartjuk-e.