Az Agave kiadó Robert Jackson Bennett, Blake Crouch és Nick Cutter után újabb, a magyar közönség számára eddig ismeretlen horror-szerzőt hozott el nekünk: Paul Tremblay Bram Stoker-díjas regénye, a Szellemek a fejben azonban sajnos csalódást okoz.
„A felnőtt Merry és a riporternő párbeszédei kínosan nyögvenyelősnek hatnak, a sokkoló(nak szánt) utolsó lapokat leszámítva különösebb hatással nincsenek a történetre, a nagyobb baj azonban, hogy a blogger-lány kifejezetten irritáló figura, egy megszállott horror-geek elrajzolt, affektáló paródiája, hiába sorolja a filmes utalásokat, ha egyszerűen nem érdekes, amit mond (ezen a személyéhez köthető csavar sem vátoztat, sőt, annak ismeretében zavaró csak igazán a jelenléte).
A regény horrorjelenetei vizualitásukban leginkább a napjainkban James Wan és tettestársai által unásig erőltetett szellemházas-démoni megszállásos vonalhoz állnak közel, ami nem a legjobb ajánlólevél, de szerencsére működnek, profin megírtak, hátborzongatóak és élvezetesek, még ha nem is túl eredetiek (a számtalan klasszikus és kevésbé klasszikus előképre az Ördögűzőtől a Parajelenségekig maga Tremblay igyekszik lépten-nyomon felhívni a figyelmünket).
Lehet, hogy szociális érzéketlenségemet jellemzi, elképzelhető, hogy horror-túladagolásban szenvedek, és egyre kevesebb dolog van, ami meg tudna hatni, de be kell vallanom: a regény kezdetétől folyamatosan emlegetett, vérfagyasztónak és letaglózó erejűnek beállított végkifejlet nem igazán tudott földhöz vágni. Az események drámaiságát érzékeltem ugyan, olvasóként azonban egyetlen szereplő sem került annyira közel a szívemhez, hogy megkönnyezzem sorsukat, ezért pedig kénytelen vagyok ismét a darabos narrációt felelőssé tenni: Tremblay nem enged igazán közel a karaktereihez, nem hagyja, hogy alámerüljünk a Pokolban, csak felvillantja a rémségeket, hogy aztán (akaratunk ellenére) megóvjon a kárhozattól. A Szellemek a fejben ijesztget, de nem okoz rémálmokat, folyamatosan nyugtalanít, ám nem kavar fel, nem hatol mélyre, csak felületi sérüléseket okoz.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Miképp épült ki az új hatalom 1945 és 1948 között, hogyan vált matematika kérdésévé a marasztaló ítélet? Zinner Tibor új könyvéből megtudjuk!
„Aktiváld a benned rejlő szupererőt.”
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Honfitársa írt leleplező könyvet az ukrán elnök felemelkedéséről, tündökléséről és erkölcsi bukásáról. A Joker magyarul is megjelent, és igazán tanulságos – bőven akad benne olyasmi, ami kényelmetlenül ismerősnek tűnhet idehaza.
A miniszterelnök szerint az a kérdés, hogy ki tudja kívül tartani Magyarországot a készülődő háborún?
Egy kép többet mond ezer szónál.
