A NOB új irányvonalába Budapest illik a legjobban

Mi Budapest legnagyobb gyakorlati előnye? A hagyományok is erős érvnek számítanak, de gyakorlati szempontból miért lenne jó egy budapesti olimpia?

A NOB most fogadta el az Agenda 2020-at, a gazdaságos olimpiáról szóló reformot. Maga a NOB az, amely azt mondja, elég volt a giga- és luxusolimpiákból, és abból, hogy csak a világ legnagyobb városainak a kiváltsága az olimpiarendezés. A NOB szeretne nyitni a közepes méretű nagyvárosok felé, és azt elérni, hogy gazdaságosan, fenntartható módon, a városnak az olimpiától független érdekeit szolgálva lehessen játékokat rendezni. Erre vonatkozóan nagyon sok konkrét ajánlást fogadott el, például azt, hogy minél kevesebb új stadion épüljön, a már meglévőket és ideiglenes létesítményeket kell használni, vagy hogy nem csak egy városban lehetnek események, hanem vidéki városokat is be lehet vonni. Ezeknek a reformoknak Budapest felel meg a legjobban. A mi ajánlatunk a NOB-nak, hogy váltsuk együtt valóra az Agenda 2020-at, mutassuk meg együtt, hogy működik a gazdaságos olimpia koncepciója. Sok közepes méretű nagyvárosban rendeztek már olimpiát, ne feledjük, hogy Barcelona, Stockholm, Helsinki, Antwerpen, Amszterdam mind nagyon sikeres játékokat rendezett a maga idejében. A NOB új irányvonalába Budapest illik a legjobban. Ha komolyan gondolják ezt a reformot, akkor Budapest – nem az egyedüli, de – a legjobb választás.

A közelmúltban a téli olimpia rendezésével kapcsolatban több népszavazást is rendeztek, Krakkó és Oslo is végül a lakosok elutasító állásfoglalása miatt lépett vissza a pályázástól. Magyarországon, Budapesten nem lesz népszavazás az olimpiáról. Nem tart attól, hogy sok ellenzője van a projektnek?

A komoly nemzetközi vállalkozásoknak mindig vannak ellenzői, a világ már csak ilyen. Nyitva állt a népszavazás lehetősége, ha valaki kezdeményezte volna, és összegyűjt 120 000 aláírást, akkor lett volna olimpiai referendum. Hozzáteszem, a népszavazás nem előírás, a NOB nem követeli meg, és sem Párizs, sem Róma, sem Los Angeles nem tartott népszavazást. A világon még sehol nem előzte meg a nyári olimpiát népszavazás. Örülünk, hogy Magyarországon erős többséggel születtek meg a döntések az olimpiai pályázatról. Budapest közgyűlése kilencven-egynéhány százalékos többséggel, szimbolikusan az olimpia napján fogadta el, hogy pályázzunk, a parlament pedig nyolcvan-egynéhány százalékkal, a kormány és az ellenzék közös támogatásával döntött úgy, hogy Magyarország adja be a pályázatot. A döntések megszülettek, sínen vagyunk. Most már dolgozni kell keményen az utolsó pillanatig, és majd meglátjuk, hogyan dönt a NOB.”