Elegem van a Bayert alázókból

„A magukat bármikor egzaltált állapotba hozó ballib sámánok azt hiszik, ha leszólják Bayert negligálni is tudják. Nagyon nincs igazuk, mert Bayert nem ők alázzák porrá az előre kódolható hisztijükkel, hanem - meglepő módon - a kitüntetést adó Kormány és Bayer saját magát. Úgyhogy ballibkék, nem zsigerből kell hörögni Bayer veretes stílusán, meg plecsni visszaadással fenyegetőzni, hanem gondolkodni, akkor talán rájöttök a siralmas valóságra.

Nézzük a tényeket, meg a ceremóniáról szóló hivatalos fényképet! Bayer Zsolt egy korábban tehetséges félig művészember, 53 éves korára kap egy lovagkeresztet. Hűha! Micsoda karrier! Nem valami komoly plecsnivel dobták meg, hanem egy lovagkereszttel, ami azért - lássuk be - tizenkettő egy tucat. Ebből a szemétből van hat mázsa raktáron bármikor, bárkinek. Szóval a sajátjai ennyire értékelik Zsoltit. Akkor ki is alázta meg a nagy Bayert, az ötös számú párttagkönyv büszke tulajdonosát? Közel harminc év kemény rezsimszolgaság után kap egy olyan elismerést, amit csak az nem kapott meg eddig, aki nem jött ki a Kossuth téri metróból. (...)

Sajnálom a Bayert, nagyon sajnálom. Akárki, akármit gondoljon vagy mondjon róla, a fickóban igenis megvolt a tehetség arra, hogy publicisztikájában új Ady legyen. Ezért a magam részéről nem tartom problémának az időnként erőteljes fogalmazásait, mert »Értsék meg már jóhiszeműen opportunus barátaink, hogy kis nemzetnek még lélegzetet vennie is radikálisan kell.« Ez belefér. A tehetség elherdálása, a saját tábor erkölcsi züllésének ideologizálása, a Putyinimádat, na, az nem fér bele.

Ezért lett a Bayer ezzel a kitüntetéssel a sajátjai és önmaga által megalázott szánalomra méltó figura. Kár érte. Elegem van az egykor sokra hivatott tehetségek - legyenek bár a nemzetünket feleslegesen mérgező megosztottság népi vagy urbánus oldalán - lassú, méltóság nélküli leépülésének látványából.”