A család: két felnőtt és néhány gyerek harmonikus együttélése

2016. augusztus 03. 15:19

A jól működő család egyik alapköve a szülők kiegyensúlyozott párkapcsolata, ami a szülők között sem a teljes egyetértésről, hanem az elfogadásról szól, s ez érvényes a gyereknevelési kérdésekben is.

2016. augusztus 03. 15:19
Cserey Miklós
Mandiner.család
Most bemelegítésként a hagyományos családról írok, de ma már sokféle egyéb család is létezik, pl. az egyszülős, ami persze pont abban különbözik a hagyományostól, hogy nem az, hanem egyszülős. Emellett létezik még az úgynevezett patchwork vagy mozaik család, ahol „az én gyerekem és a Te gyereked veri a mi gyerekünket”.
 
A hagyományos család
 
A hagyományos család, ahogy Mézgáéknál volt, „papa, mama, gyerekek, csupa szív, szeretet”. És mi is mindannyian azt gondoljuk, hogy: Igen, ez az!
 
Ezt gondoljuk, de a személyes tapasztalataink már gyerekként sem mindig estek ezzel egészen egybe. Azt láttuk, hogy nem váltak el a szüleink, vagy ha elváltak is, a családunk, viszonylag jól működött. Családalapítás előtt mindannyian elhatározzuk, tudjuk – bár konkrét tapasztalataink nincsenek – mi másként fogjuk csinálni, nálunk nem úgy lesz és mi ketten együtt, az új leendő szülők, jó családot fogunk csinálni.
 
A család, felnőttek és gyerekeik együttélése, és ilyen módon, együtt élő emberek, folyamatos, egymáshoz való alkalmazkodása. A családban mindenkinek más a szerepe, helyzete, feladata, mindenkinek van saját, külön élete és van közös életük is. Ennek az aránya és tartalma határozza, meg, hogy mit érzünk, jól élünk-e együtt a családban. Folyamatos tanulás és egymáshoz igazodás eredményeként jön létre a tényleges működésünk. Sokan vannak, akik ezzel akár időszakonként, akár hosszabb távon is elégedetlenek, azoknak azt tudom javasolni, ne csak a többiektől várjanak változást, ők is keressék magunkban, hogy mit tudnának, kellene változni.
 
Az együttélés, a közös programok során sokszor gondoljuk, hogy miért nem érdekli a gyereket, amit mi mutatunk neki, és nem értjük azt sem, hogy még mindig mit piszmog azzal az egyetlen virággal, mit tud annyit nézni azon az egyetlen legelő kecskén, stb. Néha a gyerek is ezt gondolhatja magában, miért kell nekem ezt, vagy azt néznem, amikor engem a legelő kecske érdekel. Szóval mást tartunk mindannyian fontosnak, mi az, amit fáraszt, untat, idegesít. Arról, hogy hogyan keltsük fel a gyerekeink érdeklődését a véleményünk szerint számára fontos dolgok iránt, arról majd későbben írok.
 
Mit tehetnek az apák?
 
A család a közös ügyektől, programoktól, tevékenységtől, az együtt eltöltött időtől lesz család. Amiben az apák sok esetben jók, az, hogy programokat tudnak szervezni a családnak. A közös élmény, a lakáson kívül töltött idő, ez legyen akár kirándulás, nyári utazás, biciklizés, együtt fagylaltozás ez mind lehetőséget ad arra, hogy a gyerekeink mellettünk, és velünk önállóak lehessenek, miközben látják a mi felnőtt mintáinkat, viselkedésünket. Ami biztosan jó tesz a gyerekeknek és a családnak, ha az apák részt vesznek a munkamegosztásban, de a saját érdeklődésük, energiáik alapján egyéni többleteket nyújtanak gyerekeiknek.
 
A jól működő család egyik alapköve a szülők kiegyensúlyozott párkapcsolata, ami a szülők között sem a teljes egyetértésről, hanem az elfogadásról szól, s ez érvényes a gyereknevelési kérdésekben is.
 
A szülői és a párkapcsolati együttműködés jelmondata lehet, hogy „nem az számít, kinek van igaza, hanem az számít, hogy kinek a kívánságát teljesítjük”.
 
 
 

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!