Hiba volt, az egész az én hülyeségem (2015)

„Térjünk vissza a publicista felelősségéhez. Konkrétan az önéhez. Azt nehéz játékként felfogni, sőt a mivé leszünk része, amikor »Cohen névre hallgató bűzlő végtermékről« ír, hozzácsapva, hogy »sajnos nem sikerült mindet nyakig beásni az orgoványi erdőben«, meg arról, hogy hajtsunk tovább, ha »cigányt gázolunk«.

A cigányon való áthajtásra egyszerűen tudok válaszolni.

Megjegyzem, hozzátette: »Tisztességes ember ilyet nem tesz.«

Nem! Én azt írtam, hogy »ember ilyet nem csinál«. A jóisten áldjon meg mindenkit, hát a gyerekei szeme láttára meglincseltek egy férfit, aki ráadásul semmit se csinált! Ha ön másnap, ne adja Isten, Olaszliszkán elüt egy cigánygyereket, megáll? Ugye? Tényleg olyan nagy bűn ezt leírni? Pláne hogy ott van rögtön utána, hogy az ember úgy szocializálódik, hogy ha elüt valakit, megáll, még ha ezzel ki is teszi magát az agyonveretésnek. Az ott az újkori magyar história egyik legiszonyatosabb pillanata volt, mégis egy sokadik cigány jogvédő versus rasszista vitát sikerült belőle csinálni. Miközben egy országnak kellett volna azt mondania: emberek, ha bárki bárkit elüt, nincs olyan, hogy odamegyek és agyonverem. Ez lett volna az egyetlen értelmes csapásirány, és csak erről nem beszéltünk. Elmebaj!

»A cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre… az állatok ne legyenek!« Ezt is ön írja egy másik publicisztikában. Ami lényegében azt jelenti, hogy a »cigányság jelentős részét« ki kell, hogy is mondjam, iktatni. Nem egyes embereket, hanem a »cigányság jelentős részét«.

Miközben én természetesen egyes emberekre gondoltam.

De nem azt írta. Tóta W. sem arra gondolt, hogy Orsós cigány, és emiatt közmunkán a helye.

Igaz. Azt a mondatot soha az életben nem írnám le újra, mert általánosít. Kizárólag a konkrét esetre gondoltam, amin teljesen kiborultam. És ez baj. Jobb lenne a hűvös távolságtartás, pláne, ha az ember ír, mert ez már valóban felelősség. Csak sajnos ilyen alkat vagyok. Azon is kiborultam, amikor azt olvastam, hogy szilveszterkor egy cigány leszúrt egy másik embert, aki ráadásul szintén cigány, pusztán azért, mert az a szerencsétlen elfoglalta a budit, és az az állat nem tudott azonnal pisálni. Ezért hátba szúrta! Az ilyen alak mely premissza alapján tartozik a homo sapiens fajba?

Nem azért szúrt, mert cigány, hanem mert gazember. Szerintem ennél nem bonyolultabb. Az orgoványi erdő hogy volt?

Arra azt mondták, zsidózás.

Hiszen az. 1919 novemberében a közismerten antiszemita Héjjas Iván és fegyveresei erőszakkal elhurcoltak harminchat embert a kecskeméti fogdáról, a tanácsköztársaság helyi funkcionáriusait, bírósági tárgyalásukra váró kommunistákat, majd az orgoványi erdőben megkínozták és legyilkolták őket. Ahogy ön is utal rá, többüket elevenen nyakig a földbe ásták, úgy »szórakoztak« velük.

Eszembe nem jutott zsidózni, már csak azért sem mert nem zsidók voltak az áldozatok.

Volt köztünk négy-öt zsidó, plusz tudni, hogy Héjjas szemében »minden kommunista zsidó«.

A jobboldali elhajlással nem vádolható Ormos Mária hosszú tanulmányban értekezik arról, hogy a fehérkülönítményesek túlkapásai nem a zsidó ügyről szóltak. Egyébként az én publicisztikám idején 2011 januárjában vagyunk, kormányváltás után, kitör a hirig, úgymond oda a szabadság, mert újra Orbán a miniszterelnök, az unióból kapjuk az áldást, egy Cohen nevű újságíró tán az Independentben leírja, hogy Magyarországból bűz árad, a diktatúra bűze, közben Cohn-Bendit Brüsszelből osztja nekünk az észt, plusz Schiff András nyilatkozatot tesz közzé, hogy vége a demokráciának.

Sokan kritizálták akkoriban Magyarországot, de ön történetesen három, a zsidó származását vállaló férfivel kezdi a publicisztikáját, majd pár sorral lejjebb ott tart, hogy »sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben«.

Egyetlen szóval se írtam, hogy a zsidóságukkal van bajom. Azzal volt bajom, amiket mondtak. Ehhez képest huszonnégy óra múltán én lettem a főantiszemita.

A dolgozat több ponton »büdös zsidózik«: »bűz árad«, »Cohen meg Cohn-Bendit meg Schiff«, »nyakig beásni az orgoványi erdőben«. Egy novellista, publicista ne érezné, hogy ezt nem lehet nem zsidózásként, sőt életveszélyes fenyegetésként értelmezni?

Nem én írtam, hogy »Magyarországról bűz árad«! Amit én írtam, az Cohen nyitómondatának parafrázisa.

Meg a vészkorszakos »büdös zsidó« parafrázisa is. Ha Tóta W-nek éreznie kellett, hogy közmunkázni egy roma riportert bizonyos fénytörésben cigányozás, akkor orgoványozni zsidózás, sőt.

Jó, legyen ez egy ilyen gyónós nap, úgyis mostanában Hobo Circus Hungaricusát hallgatom a kocsiban. A sok zseniális mondatának egyike így szól: rengeteg átok és sehol egy gyónás. Gyónok. Hiba volt, az egész az én hülyeségem. Amikor leírtam, itt verjenek agyon, ha eszembe jutott, hogy a bűzről a büdös zsidóra fognak asszociálni. De ha ez bárkinek eszébe juthatott, kár volt.”