„Erre az eljárásra csak azt a racionális magyarázatot találtuk, hogy az illetékesek átaludták az elmúlt másfél évet. Ennek nyomán nem értesülhettek az érintett cégek megborulásáról, a tüntetésekről, arról, hogy mennyi embernek okoztak kárt a vállalkozások.
Groteszk, abszurd, felfoghatatlan – sorolhatjuk a jelzőket erre a munkafolyamatra. Merthogy e felügyeleti ellenőrzéseknek pont az lenne a céljuk, hogy megakadályozzák a visszaéléseket, amelyeket a polgárok lenyúlásában érdemeket szerző cégek emberei elkövettek. Nem érdemes kertelni: már a lopás és sikkasztás idején tudni lehetett, hogy mi zajlik a háttérben. Sok elővigyázatos és jól értesült ember nem is ment a romlott vállalkozások közelébe, a felügyelet azonban nem szúrta ki a hibákat. De ha már alkalmatlan volt arra, hogy bizonyítsa létezése értelmét, és időben észlelje a bajt, arra nem volt rákényszerítve, hogy bohócmaskarába öltözzön. Ám megtette azzal, hogy másfél évvel a nagy borulások után bírságolt. Ebben a cirkuszi jelmezben viszont még nehezebb lesz őrködni a magyar pénzügyi rendszer felett.”