Nem tartom alaptalannak az évtized végi eurócsatlakozást.
„Az elmúlt években változó erősségű vita folyt arról, mikor csatlakozunk az eurót használó országokhoz. Reális esélyünk van erre, és ha igen, most mi az új céldátum?
Mielőtt erre válaszolnék, nem árt az alapkérdést nemzeti szempontból felvetni: szüksége van-e Magyarországnak az euróra? Az euró története tizennégy éve íródik, és egyre több tapasztalatunk van arról, hogy mely országoknak kedvezett, és melyeknek okozott károkat a bevezetése, használata. Gyenge versenyképességgel, rossz árfolyamon csatlakozni veszélyes, többet árt, mint használ. Kiderültek közben a közös valuta gyengeségei is, a monetáris politika korlátai, a fiskális együttműködés hiánya. Az euró egy félbehagyott épület, amelyben egyszerre van ígéret a remek működésre és sajnos az összeomlásra is.
Tehát nincs rá szükségünk.
Ha ezt mondanám, az ellenkezne azzal a felfogással, hogy van befolyásunk a körülöttünk lévő világ alakítására. Ki akar egy félkész házba beköltözni? Szívesen senki, csak ha van esély a mielőbbi befejezésre. Ha már ezt a példát hoztam, úgy fogalmaznék, hogy a forint nevű házból akkor érdemes elköltözni, ha biztonságosabb fedelet találunk.
Miért? Ma nem az?
Sokat jelentett volna, ha a 2008-as válság idején eurót használunk, sok devizahiteles menekült volna meg az árfolyamok okozta csapdából. Ugyanakkor megmenekültünk az olyan kérdések megválaszolásától, mint hogy hogyan fizettük volna a görög hitelcsomag ránk eső részét, vagy ami fontosabb: milyen eszközökkel tudtuk volna befolyásolni a nemzetgazdaságok közötti teljesítménykülönbséget? Görög, olasz és portugál válaszokat látunk – és ezek súlyos következményeit adósságban, munkanélküliségben. (...)
Akkor újra az a felvetés, amivel kezdtük: mikor lesz végre eurónk?
Ha a gazdasági folyamatok tartósak maradnak, és az európai uniós fejlettségi átlaghoz közelebb kerülünk, valamint a termelékenységünk tovább javul, nem tartom alaptalannak az évtized végi csatlakozást. Ehhez viszont stabilabb euró kell, biztosabb lábakon álló, közös, fiskális politikával. Folyamatosan egyeztetünk a cseh és lengyel kollégáimmal is erről. Hasonlóan hozzánk, ők is minden feltételt teljesítenek az ERM–II rendszerbe belépés kivételével. De úgy látom, ők sem kapkodják el.”
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
Az Árad a Tisza Kft. fő tevékenységként konferenciák és kereskedelmi bemutatók szervezését tüntette fel.
Egyelőre nem tudni, pontosan mikor, de várhatóan a következő hetekben, hónapokban megérkeznek az eddig visszatartott pénzek Brüsszelből. Az uniós források felszabadításáról Magyar Péter május végén állapodott meg az Európai Bizottság elnökével. Megnéztük, hogy sülhet el ez a dolog és mit hozhat egy esetleges kapkodás.
A pénzügyi beszámolóból kiderült, hogy az immár kormánypártivá lett portálnál mennyit fordítanak bér- és személyzeti kiadásokra.
A legnagyobb összeggel a műtrágyakirály Bige László és családja támogatta a jelenlegi kormánypártot, de olyan nevekre is fény derült, mint Romsics Ignác vagy Mellár Tamás.
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
A gáztárolók töltöttsége 2026-ban újra kulcskérdéssé vált Európában. A G7 arra figyelmeztet: ha a közel-keleti feszültségek tartósan fennmaradnak, a kontinens könnyen feszes készletszintekkel fordulhat rá a télre.
A Magyar Tudományos Akadémia elutasította annak a meghatározását, hogy mi a tudomány. Az igazság utáni világ a tudományt is utolérte.
