„A minapi ligeti rendőrattakban ugyanis, melynek során a ligeti fakivágás ellen tüntető aktivistákat a régi szép időket idézve bántalmazták, bizonyos Komáromy Gergelynek is nekiestek, miután az aktivista önként leereszkedett a közlekedési múzeum kéményéről, ahová tiltakozni mászott fel. A hírek szerint a földre teperték, hasba verték, hátba rugdosták, majd mentőautóba tuszkolva a Nyírő kórház pszichiátriájára vitették, mindjárt a zárt osztályra.
Azért oda, magyarázta később a rendőrség igen nagy leleménnyel, mert öngyilkossági szándékai voltak. Ami igen életszerű. Mint tudvalevő, az öngyilkosságra készülő ember leginkább tüntetésekre jár végezni magával, ahol, mint a ligetben is, lehetőleg több százan láncolják magukat a fákhoz, és kormányellenes molinókat feszítenek ki a rendőrök orra elé, tudományosabban szólva a szuicid hajlam szinte ellenállás nélkül tör felszínre, és repíti a delikvenst a legközelebbi kémény tetejére, ha meghallja, hogy fákat akarnak kivágni a közelben.
Viszont ha az öngyilkosjelölt, mint Komáromy is, önként lemászik a kémény tetejéről, akkor miért teperik le, és rugdosnak bele? Kifejezhetnénk ezt még egyszerűbben is: példának okáért, hogy Bucsek főkapitány rendőrei nemcsak brutálisak, de a következetességnek a nyoma sem található a cselekedeteikben, ám ezek hiába való döfések a rendőrség felé, mert már a látszatra se ügyelnek.
Még azt se tudni, hogy Bucsek főkapitány tudja-e, hogy kamaszkorunk legszebb éveit idézi fel a pszichiátriára szállítás, amikor a brezsnyevi időkben a rebellis népség legveszélyesebbnek látszó egyedeit nem börtönbe zárták, nehogy a Nyugat tiltakozása közepette mártírrá nemesüljenek, hanem valamelyik zárt osztályon helyezték el őket, és attól kezdve hivatalosan betegnek minősíttettek, akik sajnos kórházi ápolásra szorulnak. Kérdés, hogy ezt az utat keresi-e ez a kurzus is, esetleg már rá is lelt; lassan esedékes volna a belügynek e tárgyban sajtótájékoztatón ismertetni az elképzeléseit.”