Tarlós István megtáncoltatta a csodálatos olasz filmcsillagot
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
A galaxis persze elég nagy ahhoz, hogy mindig legyen benne valami gubanc. Banks a Kultúra-regényeiben olyan ötletgyárat működtet, melynek legfőbb jellemzője az irónia.
„A Hidrogén szonáta Banks utolsó Kultúra-regénye. A történet egy olyan probléma körül bonyolódik, melynek felderítése visszavezet a Kultúra alapításának idejébe. A kutatás célja egy civilizációk közti kapcsolatrendszer feltárása, amely mögött egy kulturális átverés, egy pszichológiai kísérlet áll, és amely összefügg a vallási iratok érvényességének megkérdőjelezésével (a részleteket itt elhallgatjuk, de nagy poénról van szó). Eközben a küldetést teljesítő főhős próbálja eljátszani az ún. Hidrogén szonátát, melyhez egy különleges hangszer és négy kéz szükséges, ezért az csak a testmanipulációs technológia fejlődése után lehetséges. (Főhősünknek sikerül…) Nos, a Banks-regények megjelenése Magyarországon az Agave kiadónak köszönhető. A Hidrogén szonáta borítóján az áll, hogy »Az egyik legjobb Kultúra-regény« – ez azonban itt szinte felesleges észrevétel, mert – nem túlzás – mindegyik jó. Banks maradandót alkotott.”