„A határok megerősítése, megvédése, a honfoglalóként viselkedő, az európai társadalmakba beilleszkedni többnyire nem tudó és nem is akaró idegen – zömében muszlim hitű, kultúrájú, életformájú – tömegek illegális, ellenőrizetlen beáramlásának megállítása azonban önmagában kevés. A magyar kormány már hat éve képviseli azt a nemzetpolitikát, amelynek kulcsa a családpolitika. Egyre több eszközzel, évről évre bővülő anyagi ráfordítással támogatja a gyermekeket vállaló és nevelő családokat, hogy a fiatalok által vágyott-kívánt gyermekek megszülethessenek, mert – főként anyagi-pénzügyi, munkapiaci és szociális, életviteli okokból – ma még sokkal kevesebb gyermek születik, mint ahányat eredetileg terveznek.
A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint az év első öt hónapjában 36 100 gyermek jött világra, s ez 616-tal, 1,7 százalékkal marad el a 2015. január–májusitól. Így még mindig nem állt meg az 1981 óta tartó népességfogyás. Ugyanakkor biztató, hogy a házasságkötések számának hosszabb időszak óta tartó számottevő emelkedése az idén folytatódott, 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Emellett az is a gyermekvállalási kedv várható növekedését jelzi, hogy az első fél évben már több mint tízezren igényelték a családi otthonteremtési kedvezményt. Az azonban kedvezőtlen, hogy évről évre több tízezren vándorolnak ki hazánkból, s többségük szakképzett fiatal, ami nemcsak a hazai munkapiacon okoz egyre nagyobb gondot, munkaerőhiányt, hanem a születésszám emelkedésének is komoly gátja. Mindez azt mutatja, hogy a negatív demográfiai trend megfordítása, a népességgyarapodás előmozdítása nehéz és összetett feladat, s a kormányzat, az önkormányzatok, a családok és a civil szervezetek felelős gondolkodására és közös erőfeszítésére van szükség, hogy hazánk fokozatosan, egyre inkább családbarát, gyarapodó népességű országgá váljék. Akkor valóban biztosabb pont lehet bizonytalan világunkban.”