Odalett…

„A költségvetés bevételi oldalát megalapozó adódzsungel még inkább áthatolhatatlanná vált. Részben újabb különadófajták tűntek fel, mint a »Google«-féle reklámadó vagy az önkormányzatok által kivethető emelt összegű idegenforgalmi adó. Ne feledkezzünk el azonban arról sem, hogy az őrült központosítás és államosítás lázában, amelynek az iskolák totális állami elvétele a következő lépése, az önkormányzatoktól is elveszik bevételeik egy részét, mondván, úgysem kell már gondoskodniuk a területükön iskolába járó gyerekek iskolai elhelyezéséről. Átláthatatlanná válik a bérhez tapadó és a béren kívüli juttatásrendszer a cafeteria átrendezésével. A fogyasztás felpörgetése érdekében néhány élelmiszerfajta és a vendéglátás forgalmi adója csökken, a gyerekkedvezmény tovább nő.

Az adórendszer diszkriminálja a bűnbaknak kikiáltott gazdasági ágazatokat. Megszűnt az állam semlegessége, az állami erőszak törvényekben törvényessé varázsolt eszközeivel ezermilliárdokkal teszik az egyik versenytárssal szembeni hatékonysági, megtérülési követelményt terhesebbé, ami a kormánytáborhoz tartozók javára történő jövedelemátcsoportosításba, torz versenybe torkollik. A gazdaságban a fékek és ellensúlyok rendszerének teljes szétzúzását jelenti a tőzsde – a tőkepiaci iránytű – állami kézbevétele és az, hogy a központi bank – az Európai Bank szigorú tiltásán átlépve – a költségvetés hiányát állampapírok vásárlásával alapítványain keresztül finanszírozza, vásárlásaival az állampapírok árfolyamát befolyásolja.

A Vezér költségvetési politikájának talán legfontosabb jellemzője, hogy a’ zemberek számára több a költség és kevesebb a vetés, így aratás sem lesz, magyarul nem lesz gazdasági növekedés: igazodva a Vezér kedvelt verséhez: »Odalett az emberek vetése«.”