A halál sosem lehet az élet alternatívája, gondolta először E. P., mert az egy pökhendi, önfejű alak, az ilyet pedig jobb helyeken pofán csapják.
A halál sosem lehet az élet alternatívája, gondolta először E. P., mert az egy pökhendi, önfejű alak, az ilyet pedig jobb helyeken pofán csapják. Különben meg rosszabb helyeken is. A Fradi pálya melletti sarkiban pedig bizonyosan. Ráadásul nincs tekintettel a szenvedélyeinkre, meg a játékainkra. És persze az életünkre sem. Tekintetlen egy pernahajder na’. És ami még bosszantóbb: sosem jön jókor, mert képtelen normálisan időzíteni. Ha udvariasabb háznál töltenek neki egyet (csak amíg kifújja magát), még elnézést sem habog, sőt nem átall még ő sürgetni.
Persze mikor is lehet időszerű egyáltalán az „ilyen”? – tette fel ugyanakkor máris a kérdést. Mert E. P. szerette érteni a dolgokat, és tudott empatikus is lenni. És mik egyáltalán az ideális meghalás paraméterei? Időben, térben, lélekben és testben. Az élet nevezetű folyamat reménytelen idegenségében. Ideális lehet-e például július 14-e? Lássuk csak. A magyar futballválogatott egy helyet javított a FIFA-ranglistán, a nagy zuhét követően pedig mára tíz fokot esett a hőmérséklet. Csupa jó hír. A focit úgyis imádta, hunyorogni pedig sosem szeretett, mert úgy csak rosszul lehet látni, jól írni pedig sosem. Az irodalom pedig – ahogy egyszer megfogalmazta – „az egy olyan költői dolog”, ezért az igazi helyett neki ez az igaztalan az élete.
Akkor hát legyen! – mondta Neki (mert Cseh Tamással ellentétben ő merte tegezni, és még becézni is). Hasnyálka, mondogatta és szeme sarka ilyenkor szelíden kacagott. Mert E. P.-nek még volt jóféle humora a halállal szemben. Is. Tudta, előbb még szövegbe formálja az egészet. Megint újra. Mint a Termelési regényt meg a Harmóniát. Meg annyi mást. Tudta ezt a halál is, ezért határozottan, mégis halkan mondta, hogy már tényleg menni kell. Nyugalom, a járást ismeri, majd segít a döccenőkben.
E. P. szomorúan, de azért tele kíváncsisággal csukta be az ajtót. Aztán azt mondta, amíg odaérnek, majd mesél neki az életről, meg, hogy hogy beszél majd magáról múlt-, a halálról pedig jelenidőben. És arra gondolt, ha van arrafelé is írógép, akkor lehet, majd ott írná meg, hogy tényleg olyan más-e az a másvilág, vagy éppen olyan, mint emez itt az ugyanolyan. Ezen aztán kissé elkuncogtak. Aztán együtt indultak el. Összekarolva: stílusosan. Ahogy E. P. élt. Ahogy halni egyedül érdemes.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A transzhumanizmus egyik prófétája, Ray Kurzweil szerint a mesterséges intelligencia már 2029-re meg fogja haladni az emberi intelligenciát, és ez még bőven csak a kezdet.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
