Lauren Beukes még soha nem volt ennyire kíméletlen. A Torzókban mintha fokozatosan elveszítené minden jelentéstartalmát a „jó”, mintha minden szilárd erkölcsi fogódzót kihúznának a lábunk alól.
„Ez az állandó bizonytalanság adja a regény alapját – nem mintha a gyilkosságsorozat ne lenne elég ahhoz, hogy ne tudj esténként hamar elaludni. Beukes egyre sötétebb és sötétebb helyekre vezet el, nem érzel biztos talajt a lábad alatt, itt pillanatok alatt minden elromolhat, életek, barátságok, családok válhatnak zavarba ejtő gyorsasággal torzókká. Közben pedig a körmöd lerágva izgulsz, hogy mikor jönnek rá a megfejtésre a szereplők, mikor jutnak el odáig, hogy előttük is kitisztuljon a valóság. Aztán dühöngsz, amikor nem történik meg, csak még rosszabbá válik a helyzet, aztán már dühöngeni sem tudsz, csak egyensúlyozol a teljes összeomlás határán. Legszívesebben egy pillanat alatt elolvasnád a teljes könyvet, csak hogy legyen már vége, történjen már valami jó a szereplőkkel – hogy aztán a végére ráébredj: te sem tudod, hogy mi a valóság.
Beukes elképesztően profin növeli a feszültséget, bűvészkedik a szálakkal, a befejezéssel pedig olyannyira más irányba viszi el a történetet, mint amire elsőre gondolnánk, hogy muszáj még napok múltával is a Torzókon gondolkodnom. Előző regényénél kicsit panaszkodtam amiatt, hogy a történet bár erőszakos, mégsem fáj eléggé, mégsem érzem azt, hogy a lehető legdurvább, legkeményebb, legkegyetlenebb helyekre jutnánk el, még ha szükség is lenne rá. Most viszont fel sem merült bennem ez a kérdés: Beukes kíméletlenül rombol, torzzá tesz, nem hagy sem nyugodni, sem fellélegezni – talán csak az utolsó oldalakon, de még ott sem teljesen.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
