Justice League: Darkseid War – A Földön gonosz istenek háborúznak

„A Justice League-szériában megjelent Darkseid War szépen beleillik a fenti sorba, és pusztán érdekességképpen érdemes összevetni Jonathan Hickman bő 80 részes Multiverse Sagájával (Avengers), ugyanis jól rámutat a két nagy kiadó, a Marvel és a DC közti nem annyira minőségbeli, mint inkább szemléletbeli különbségre. Míg Hickman teremtésmítosszal és világvégével zsonglőrködő szuperhős-dekonstrukciója eredeti és előremutató, addig Johns kellemesen oldschool istenháborúja épphogy egy magabiztos visszanyúlás a múltba a kiadó Crisis-történeteinek szellemében. Rengeteg karaktert mozgat rengeteg szálon, és (ellentétben Hickmannel) Johns nem emeli ki egyiküket sem: így ugyan elvész a személyes drámákban rejlő potenciál nagyja, viszont cserébe a képregény az elejétől a végéig szédítő tempót diktál: akció akciót, fordulat fordulatot követ, minden óriási léptékű, az események olyannyira az egyének fölött állnak, hogy utóbbiakkal foglalkozni sem nagyon érdemes, és a legjobb pillanatokban még Jack Kirby kozmikus történeteinek szelleme is feldereng. Egy jottányi eredetiség sincs benne, mégis veszettül szórakoztató.

Johns nyitánya merész (bár a DC-nél nem különösebben szokatlan): ha a képregényedet istenek szempontjával és beszélgetésével kezded, vagy helyből nevetségessé teszed magad, vagy rögtön valami olyan monumentalitást robbantasz az olvasó arcába, ami hosszú ideig vele maradt. És itt utóbbiról van szó: ezután teszünk pár ezer lépést az egyszerűség felé, és egy hétköznapi lakásban kötünk ki, ahol a Justice League tagjai két teljesen átlagos ember különös halála ügyében helyszínelnek – de a monumentalitás ennél a meglepően nyugodt, már-már kisszerű jelenetnél is ott örvénylik a háttérben, és tudjuk, csak egy lépésre vagyunk attól, hogy elszabaduljon az univerzumrengető pokol.”