Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
A legnézettebb hírcsatornának keresztelni valamit, ami nem az, legfeljebb kegyes csalás. Amit viszont a politikai elemzésben művelnek, az silány hazudozás és manipuláció.
„A legnézettebb hírcsatornaként hirdeti magát az m1, amit persze nem tudom, hogy honnan vesz, Vásárhelyi Mária legutóbbi, az Élet és Irodalomban publikált remek elemzéséből pont az derül ki, hogy hovatovább néző nélkül marad az állam és az állampárt propagandaeszköze, műsora. Normális ember legfeljebb véletlenül téved oda, mint ahogy velem is ez történt vasárnap reggel. Magának a műsornak a címét sem tudom, ami éppen adásban volt, de az tény, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzását és az őszödi beszédet elemezték. Mint említettem, véletlenül botlottam bele, így aztán fogalmam sincs, milyen hosszúságú volt, milyen elemeket tartalmazott, kiket szólaltatott meg, mindenesetre, amennyit láttam belőle, az is elegendőnek bizonyult. Elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy megállapíthassam: a Magyar Televízióban – nem tudom, hogy most is így nevezik-e - nincs etikai korlátja a manipulációnak. Mert a legnézettebb hírcsatornának keresztelni valamit, ami nem az, legfeljebb kegyes csalás. Amit viszont a politikai elemzésben művelnek, az silány hazudozás és manipuláció.”