A nacionalizmus éledezik, nem a fasizmus

„A manapság felmerülő brit uniós elszakadás kérdése, az anti-migrációs politikák, vagy akár a protekcionista szervezkedések semmilyen összefüggésben nem állnak a fasizmussal. A liberális demokráciával inkább, hiszen olyan alapvető elemek erősödnek meg, mint a nemzetállam és a nemzeti önrendelkezés elve. Emellett le kell szögezni, hogy egy ilyen rendszer nem diktálja egy országnak sem, hogy egy multinacionális szervezet tagja legyen, fogadja vagy zárja ki a migránsokat. Ezek emberek által hozott döntések, amelyek lehetnek balgák vagy bölcsek, meghozataluk a polgárok kezében van, hiszen a képviselőt ők választották.

A jelenleg tapasztalható nacionalizmus, amely Európában utat tört magának, az európai intézmények akadozó működésének köszönhető: nyolc évvel 2008 után a kontinens még mindig nem oldotta meg a gazdasági problémáit, egy évvel a tömeges migráció megindulása óta még mindig nincs koherens és hatékony politika, amely foglalkozna a kérdéssel. Ezek tükrében nem kell csodálkozni, hogy néhány országban felmerül a kérdés, akarnak-e ezeknek a szerveződéseknek részei lenni egyáltalán. És így az sem meglepő, hogy a szintén fasisztának bélyegzett Donald Trump, amerikai elnökjelölt megkérdőjelezi a NATO létjogosultságát vagy a szabad kereskedelmet a maga ellenszenves, de lényegre törő stílusában.

Manapság olyan világot élünk, ahol aki a mai rendszer katonáit kritizálja, az fasiszta. Lehet, hogy néhányan, akik euroszkeptikusként vagy migráció-ellenesként lépnek fel, valóban azok, de érdemes megjegyezni, hogy a fasizmus jóval több, mint holmi rasszizmus. Az igazi fasizmus pedig a náci Németországból származik, abszolút engedelmességet fogadva és hatalmat adva a vezetőnek. Látszik egy visszafordulás az államokban a nacionalista eszmék felé, de ez nem összekeverendő más fogalmakkal − írja George Friedman.”