„Ugyanakkor nemcsak a bíróságok, de a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank fellépése is sokszor elégtelennek tűnik. Az ön által alapított Pénzügyi Ismeretterjesztő Érdek-képviseleti Egyesület (Pitee) viszont komoly jogvédő munkát végez, számos közérdekű pert nyertek, ám a felügyelet ezekről rendre lemaradt.
A devizahitelek esetében a magyar állam, illetve a pénzügyi felügyelet csődöt mondott. A korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, illetve jogutódjának, a Magyar Nemzeti Banknak az a feladata, hogy felügyelje a bankok tevékenységét, és ezzel megakadályozzák a krízisek kialakulását. Azonban e két szervezetnek az elmúlt 10 évben nem tűnt fel, hogy a bankok törvényellenesen működnek. A fő probléma az, hogy Magyarországon az államhatalom nem úgy működik, ahogyan egy jogállamban, illetve egy demokráciában szükséges lenne. Az államhatalom nem azt nézi, hogy a társadalomnak mi volna a jó.
A kormányzat szerint viszont orvosolták a problémákat, számos devizahiteles-törvényt hoztak. Azonban a Pitee ezekkel sem ért egyet, sőt az Európai Bizottságnál támadja a jogszabályokat. Mi a baj a ezekkel a törvényekkel?
Az egyesület kérvénnyel fordult az Európai Bizottsághoz azt kérve, hogy vizsgálják meg a devizahiteles-törvényeket, hogy azok összeegyeztethetők-e az európai joggal. Az a probléma ezekkel a törvényekkel, hogy egy demokratikus országban – ahol a hatalmi ágak szét vannak választva – a parlament nem hozhat olyan törvényt, amellyel magánjogi szerződéseket módosít. Ez Európában nem így működik. Az Európai Unió emberi jogi alapokmánya határozottan kimondja, hogy a parlament nem nyúlhat bele magánjogi szerződésekbe. Tehát európai emberi jogot sért a devizahiteles-törvények azon része, amellyel átírják ezeket a hitelszerződéseket. (...)
A kormányzati kommunikáció alapján nem tűnik úgy, hogy a kabinet a devizahitelek tekintetében bármit is korrigálni kívánna.
Pontosan. Álláspontom szerint jelen esetben nincs értelme a zárt tárgyalásoknak, nincs szükség arra, hogy a bizottság óvja a magyar kormány presztízsét. A magyar kormány rendkívül büszke arra, hogy milyen hatékonyan oldotta meg a devizahitelesek problémáját. Ha a kabinet büszke a devizahiteles-törvényekre, akkor az nem lehet, hogy az Európai Unió vizsgálata zárt ajtók mögött történjen. A bizottság viszont azon kívül, hogy visszaigazolta az eljárás tényét, nem hozza nyilvánosságra a részleteket.”