„Rengeteg tanulmány született az optimizmus és a gyógyulás kapcsolatáról, és elmondható, ahány kutatás, annyi eredmény. A tények azt mutatják, hogy a stresszmentes élet valóban jobb immunreakciókat produkálhat, de az is igaz, hogy az optimista típus mindig sokkal jobbnak ítéli meg a saját állapotát.
Aztán, ha mégis meghalna, már nem tud nyilatkozni, ugye? Több rákbeteg ismerősöm (köztük igen közeliek) betegségét végigkísértem. A küzdelmet is. És volt, hogy őrjöngeni tudtam volna, mi mindent ki nem próbáltak, meg nem tettek, hogy úgymond »rendesen« álljanak a bajhoz, megtalálják a lelki eredőket, és ezáltal meggyógyuljanak….
Javaslom mindenkinek, olvassa el Barbara Ehrenreich írását (könnyen megtalálható), amely nem más, mint éles kritika a rák és a pozitív gondolkodás összekapcsolásáról. A szerző világosan leírja, honnan indul ez az egész mozgalomszerű dolog (Amerika, hatvanas-hetvenes évek), és saját példáján bemutatja, mennyire nem helyénvaló és káros ez az egész.