Visszaeső egyiptomi turizmus

„Nagyot fordult a világ Egyiptommal az elmúlt néhány évben. Ahogy évezredekkel ezelőtt, a fáraók idején, majd a korszak leáldozását követően sorra sújtották a csapások, úgy a harmadik évezred második évtizedében is egymás után érik a kellemetlen meglepetések. Az arab tavasz lázadásának lendületét követően demokratikus választással hatalomra került Muhammad Murszi a Muzulmán Testvériség képviseletében szigorú iszlám államot akart létrehozni: felülírta a jogállamiságot, s gyakorlatilag korlátlanná szélesítette az elnöki hatalmat.

A hazánkban élő, de az egyiptomi viszonyokat jól ismerő, és a Murszi elleni tüntetések idején éppen Kairóban tartózkodó utazási szakember, Abdel Karim Adeltól származó információ szerint nagyon kevesen akarták volna az iszlám berendezkedést, s ellene az arab tavasz idején ismertté vált Tahrir téren rendszeresen tüntettek. A pohár azután telt be, hogy az iszlám államszervezet elleni követeléseket nem teljesítette Murszi: 2013 júliusában a hadsereg félreállította, és helyét az egyik tábornok, a rangjáról lemondó jelenlegi elnök, Abdel Fattáh asz-Szíszi vette át.

Hiába azonban a váltás, a rend megteremtése, a turisták bizalma odalett, drámaian visszaesett érdeklődésük az ország iránt. Bár a hivatalos statisztikák csak ötvenszázalékos csökkenésről számolnak be, egyes becslések szerint voltak időszakok, amikor alig tizedannyian látogattak az országba, mint a békeidőben. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a Királyok völgye főrégésze, Baha Abd al-Gáber szerint a békeidőben napi hétezer érdeklődő látogatta a királysírokat, ottjártunkkor azonban alig néhány tucatnyian lézengtek a tűző napon. S egyetlen percet sem kellett az embernek a sorára várni, holott négy-öt évvel ezelőtt akár egy órába is beletellett, míg valaki a sírhoz eljutott. Még a legnépszerűbb Tuthanhamon-sírhoz is tízpercenként tévedt egy-egy turista.

A jelenlegi elnök megsokszorozta a biztonsági intézkedéseket, de amikor talán már ennek látható eredményei lettek volna, azaz lassan visszatértek volna a külföldi látogatók, mindig történt valami. Alig ért véget Murszi dicstelen regnálása, s kezdett volna magára találni az idegenforgalom, először október utolsó napjaiban zuhant le egy orosz utasszállító a Sínai-félszigeten. Legutóbb pedig a Párizsból Kairóba tartó Egyptair cég gépe esett a tengerbe ismeretlen körülmények között. Így egyelőre hiába várják a külföldiek visszatérését az egyiptomi turisztikai szakemberek. Pedig ma már példátlan intézkedésekkel igyekeznek garantálni az országba látogatók biztonságát, s így ismét gond nélkül sétálhat a turista az éjszakai utcákon.

A terrorral leginkább veszélyeztetett Sínai-félszigetre nem engednek külföldieket, és kiemelt katonai ellenőrzéssel igyekeznek megakadályozni, hogy az ország belseje felé szivárogjanak az Iszlám Állam vagy más szervezetek terroristái. De a repülőtereken is szokatlan szigorúsággal ellenőrzik az utasokat és csomagjaikat. A kairói reptéren például több szűrőn is át kellett esnünk, amíg a Luxorba tartó gépre felülhettünk. Nemcsak a kézipoggyászt, de a cipőket is átvilágították, s ha jelzett a biztonsági kapu, ha nem, akkor is sor került testi motozásra. Kairóból Budapestre pedig a kicsit is gyanús kézipoggyászt többször is átvilágították, és mindent kipakoltattak belőle. A hatóságok elszántságát mutatja, hogy Számi Mahmúd, az Egyiptomi Idegenforgalmi Hatóság elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, az orosz gép tragédiáját követően a világ egyik vezető biztonsági cégét kérték fel a helyzet elemzésére, javaslatai alapján szervezték át az ellenőrzéseket, és folyamatosan fejlesztik a rendszert.

De a kulturális látványosságokhoz sem sokkal egyszerűbb eljutni. Úton a gízai piramisokhoz például több katonai, rendőri ellenőrzési ponton is átesik a turista, s a fogadóépületnél is szemmel látható a karhatalmi erők jelenléte, bombakereső kutyával ellenőrzik a gyanús járműveket. Az ókor legnagyobb vallási épületeként ismert karnaki templom, a Hatsepszut fáraónő halotti templomának épült Dajr al-Bahri-i, vagy a Hathor istennő tiszteletére emelt Dendara-templomnál ugyanúgy megtalálni a biztosításért felelős egyenruhásokat. Akad olyan látogató, akit ez idegesít, a többség azonban örül az egyenruhások jelenlétének, mert biztonságérzetet ad.

Az idegenforgalom jelentős visszaesését a gazdaság is erőteljesen megérezte. Az egyiptomi statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az arab tavasz előtti látványos, évi hétszázalékos növekedés már a múlté, jelenleg 2,2 százalékos a gazdaság bővülése. Miután az árak esése ellenére csak lassan növekszik a beutazók száma, a kormányzat a turizmussal foglalkozó cégeknek támogatásokat nyújt.

Kérdés, mindez elegendő lesz-e a kétkedők bizalmának visszanyerésére.”