„Egyébként pedig a sport az idők kezdete óta az emberiség szent játéka, nemes küzdelem, megszelídített harc, a természetes versengés békés formája az emberek között. Emberek között, akik tartoznak valahová, legyen az egy család, egy kisközösség, egy falu vagy város, vagy egy ország. Éppen ezért a versenyzők, csapatok mögött mindig ott vannak a szurkolók, akik nem pusztán a szép játékért jönnek ki a lelátóra, hanem azért, hogy szenvedélyesen szurkoljanak a hozzájuk tartozó, őket képviselő versenyzőnek/csapatoknak. A sport szenvedély, elfogultság, nemes érzelem, s a nemzettudat szerves része a sportnak.
Döbbenetes, hogy mindezeket az evidenciákat, a világ, benne a sport természetes állapotát ismét meg kell magyarázni, sőt védeni kell. Ám épp itt van a kutya elásva: az ultraliberális kozmopolita alapvető célja, hogy dekonstruálja a világ természetes rendjét, hogy minden évezredek-évszázadok óta működő intézményt, szokást és normát megkérdőjelezzen és felrúgjon (a nemzeti elkötelezettségű szurkolást is), s újrakonstruálja azt a saját világmegváltó, világátalakító víziója szerint – beleértve ebbe családot, nemi identitást, vallást, hazát és természetes hierarchiákat. Céljuk egy olyan, kozmopolita csúcskultúra létrehozása, amelyben valóban egyformák leszünk mindannyian. Keveredettek és semmilyenek, értékek, ítéletek, elfogultságok és szenvedélyek nélküliek.