Magyar Péterre csúnyán ráhozta a frászt Puzsér, a napon felejtett csokihörcsög megfutamodott

Végre kiderült az igazság.

A regény egy világméretű influenzajárvány első éjszakáján indul - egy torontói színházban. A híres színész, Arthur Leander színpadon szívrohamot kap, és vele kapcsolatban álló emberek elejtett megjegyzéseiből kezdjük megismerni az életét.
„A járvány következményei súlyosak - az elektromosság megszűnik, az emberek vagy fosztogatnak, vagy vándorolnak. A talpraesettek összeállnak és kis közösségeket alkotva telepednek le valahol. Vadásznak, igyekeznek felhasználni mindent amit találnak. A kezdeti bizakodás után rájönnek, hogy sehol senki nem fogja megmenteni őket, saját magukra vannak utalva.
Ami nagyon tetszett, hogy a könyv nem lineárisan halad - oda-vissza ugrálunk Arthur Leander és a hozzá kapcsolódó szereplők múltja és jelene között. Több szereplő bukkan fel, akik kötődnek hozzá valamilyen módon - egy gyerekszínész, egy feleség, egy volt paparazzi, egy régi barát.
Eléggé sajátos hangulata van a könyvnek - különleges történet áll össze az akár sablonosnak tekinthető történetszálakból (egy idősödő férfi életének állomásai - hírnév, romantikus kapcsolatainak sikertelensége, barátságok és a posztapokaliptikus élet).”