Luca, a fényhozó, akit egyszerre dicsőítenek és félnek
Ki volt ez a vértanú, Szent Luca, akit egyesek félnek, míg mások dicsőítenek? Ennek jártunk utána!
Én pedig azt nem értem, miért probléma az, ha egy kormány a valódi női szerepet támogatja; nem értem, miért okoz problémát a három gyermeket vállalás (vagy inkább elfogadás) propagálása.
„Az egészben az az elkeserítő, hogy Ms. Raday és társaik, sőt az őket küldő ENSZ is az ügyet magát teszi tönkre. Pedig ez egy rendkívül fontos téma lenne, volna mit kutatni, véleményezni. Bizony, rengeteg olyan ország, társadalom létezik, ahol a nők helyzete finoman szólva is lesújtó.
Még a végén kénytelen leszek engedelmeskedni a bennem bujkáló kisördögnek, és elhinni, hogy Ms. Raday és társai vagy benyakaltak a sajttáj előtt a drinkbárban (talán ez lenne a legjobb verzió), vagy eleve sztereotípiákkal, a »hagyományos« női szerepekkel szembeni előítélettel érkeztek Magyarországra.
Úgy látszik, ezek a tiszteletreméltó hölgyek tényleg nem értik, mi a probléma. Én pedig azt nem értem, miért probléma az, ha egy kormány a valódi női szerepet támogatja; nem értem, miért okoz problémát a három gyermeket vállalás (vagy inkább elfogadás) propagálása, sem azt, hogy miből szűrték le, hogy a nők emiatt képtelenek választani a munka, a karrier és az anyaság között. Mintha ezen múlna.
Pontosabban értem: a hagyományos szerepek propagálása nem illik a rendszerbe. Családtámogatás, gyermekvállalás (vagy inkább elfogadás), anya, apa, gyerekek – nem. Kereszténység meg aztán végképp nem. Legfeljebb a »szeressük egymást gyerekek«. Minden más jöhet. Nagyon is.
Aztán egyszer csak megérkezik Ali, és az ő hagyományos családmodellje, és véget vet az egésznek. Persze Ms. Raday és társai még akkor is a mi családmodellünket fogják kárhoztatni.”