„Mi húsból, ők szilíciumból vannak, viszont egy új tanulmány szerint ember is, számítógép is ugyanazokat a mechanizmusok alkalmazásával lát. A látás fiziológiai értelemben a fény elektromos jelzésekké alakulása, amelyeket lépésekben dolgoznak fel az agy különféle részei. Kicsit úgy hangzik, mintha komputer lenne, nem? A komputerek viszont nem annyira jók a látásban és tárgyfelismerésben, mint az ember. Legalábbis még nem.
Egyesek szerint azért nem, mert az agy végülis nem számítógép. Mások, például Timothée Masquelier és Saeed Kheradpisheh szerint a számítógépek majdnem úgy működhetnének, mint az emberi látórendszer, egyszerűen csak nem tanultuk meg elég jól a biológialeckét, és nem alkalmaztuk még a gépekre.
A két kutató elmondta, hogy az emberi viselkedés, benne a látás különböző aspektusainak utánzása a mesterséges intelligencia egyik legfőbb rendeltetése. A folyamatosan változó vizuális világ elképesztő bonyolultságának ellenére gyorsan és pontosan felismerjük a körülöttünk lévő helyeket, tárgyakat, és ennek megfelelően tervezünk.
Masquelier és francia, iráni és ausztrál kutatótársai az emberi látással hasonlították össze az egyik legfejlettebb mélytanulás-rendszert. Megállapították, hogy gép és ember számára ugyanazokat a (például három dimenzióban elforgatott) képfajtákat nehéz felismerni, azaz a mélytanulás-hálózatok az emberi látáshoz hasonló «belső mechanizmusokat» követnek. Ennek ismeretében, az agy vizuális feldolgozásáról megtanultakat remélhetőleg jobb gépi látásra használjuk fel. És ha a modellek úgy dolgoznak, mint az agy, agyműködéssel kapcsolatos feltételezések tesztelhetők velük, nem emberi teremtményeinktől tanulhatunk magunkról.
Az ideghálók mágikusnak tűnhetnek, de közelebbről nézve, semmi mágikus nincs bennük. Az emberi agyban lejátszódó folyamatok sokkal titokzatosabbak. Viszont ha nem is mindent, de valamit tudunk az agyi információfeldolgozásról, és ezekkel az ismeretekkel javíthatunk a számítógépeken.”
Sosem volt még ilyen egyszerű kijátszani rendszereket, mint az MI megjelenése óta – és ez alapjaiban rengetheti meg többek között a globális pénzügyi biztonságot. A bűnözők már most is hatékonyan alkalmazzák a mesterségesintelligencia-eszközöket, miközben a pénzügyi ellenőrző rendszerek többsége még mindig a jelenlegi – nem pedig a közelgő – fenyegetésekre van felkészítve.