A Facebook „elfogultsága”

„Az Egyesült Államok szenátusa aggódik a Facebook politikai elfogultsága miatt. A testület különösen azt akarja tudni, hogy a vállalat milyen módszerrel válogatja a trendtopikok szekcióban megjelenő híreket.

A szenátus joggal aggódik. A médiatulajdonosok régóta uralják a politikai folyamatokat. William Randolph Hearst újságait az 1930-as évek végén az amerikai lakosság közel ötöde, 20 millióan olvasták. Mark Zuckerberg sokkal nagyobb tömeget ér el: a Facebookot március végén az Egyesült Államokban és Kanadában napi 173 millióan, a két ország együttes lakosságának fele használta aktívan.

De amíg Hearst hangosan és szégyentelenül kürtölte világgá médiáján keresztül a politikai nézeteit, Zuckerberg Facebookja nem győzi semleges platformnak beállítani magát. A szenátus elfogultságra vonatkozó állításaira „humán irányítók számára technikailag kivitelezhetetlen” volt a válasz. Másként fogalmazva: a gépek nem elfogultak.

A szenátus úgy tűnik egyetért ezzel az előfeltevéssel, de meg akarják ismerni a humán irányítók munkamódszerét. A politikusok elfogultsággal vádolható emberi célpontot, egy Hearst-öt keresnek. Ezt téve viszont nem értik, hogy a Facebook hogyan uralja médiafogyasztásunkat.

A trendtopikok a Facebook-fogyasztásnak végül is csak egy szűk szelete. A főétel hírfolyamról teljes egészében gép dönt, amiről a legtöbb user hajlamos megfeledkezni.

Melvin Kranzberg technológiatörténész érvelésében a technológia se nem jó, se nem rossz, de nem is semleges; következményei sokkal messzebbre mutatnak szándékoknál és az előreláthatónál. Még akkor is, ha a Facebook teremtője nem érti teljesen találmánya elfogultságát, ha egyáltalán létezik ilyen.

Figyelembe véve a Facebook hatalmát, bármilyen vizsgálódás jól jöhet. Viszont az algoritmust, és nem a 20. századi médiabárók szellemét kell felelőssé tenni.”