„Ez a közösség tudta, hogy a szabályok szerint mindig a vesztesnek kell elhagynia először a jeget, mégis – a büntetés ódiumát vállalva – bent maradt Himnuszt énekelni a szurkolókkal. Aztán persze a nemzetközi szakszövetség eltekintett a büntetéstől; egyrészt, mert valahol ők is emberek, és meghatódott állapotban nem könnyű szigorúnak lenni, másrészt akkora reklámot senki nem csapott idén a hokinak, mint a vébé legszenvedélyesebb csapatának választott magyarok, illetve a bő ezerfős táboruk.
A tábor, amely nem azt ordibálja, hogy »ki nem ugrál, büdös cigány«, hanem azt, hogy »aki ugrál, büszke magyar«. És közben egy percig sem felejt el humorosnak lenni. Elkezdi guggolásban énekelni az »Érik a szőlő«-t, majd amikor odaér, hogy »van vöröshagyma«, hirtelen mindenki felugrik, és tombol. A tábor, amely úgy tüzeli az egyik legkeményebb magyar játékost, a már emlegetett Sofron Istvánt, hogy »puha vagy Sofi«! A tábor, amely a Kanada elleni meccsen 6:1-es bukónál azt kiabálja, hogy »bírók nélkül senkik vagytok, hej« – de mindezt egy pillanatig sem gondolja komolyan.
Magyarország, így szeretlek!”