Mindjárt itt a sorsolás, de még mindig nem tudni, Magyarország ott lehet-e a vb-n
Lehet, jobb nem is tudni, mik mennek épp a színfalak mögött...

Egyelőre még kapkodjuk a fejünket. Ami biztos: a nemzetközi szövetség beszédesen Szaúd-Arábiának és Törökországnak osztotta ki a fennmaradó két szabadkártyát, a magyar válogatott így nem lesz ott a januári, németországi olimpiai kvalifikációs tornán.

A Nemzetközi Kézilabdaszövetség (IHF) egy nappal a világbajnoki csoportsorsolás előtt közzétette, mely két ország kapja a fennmaradó két szabadkártyát a januári tornára. A végeredmény láttán immár kijelenthető, beigazolódtak az előzetes balsejtelmek: a két „szerencsés nyertes” Szaúd-Arábia és Törökország, Magyarország férfiválogatottja tehát 2015 után először nem lesz ott a vb-n, ami ezúttal ráadásul olimpiai kvalifikációs világesemény is egyben.

Ezt is ajánljuk a témában
Lehet, jobb nem is tudni, mik mennek épp a színfalak mögött...

Délelőtti cikkünkben – éppen a mindig, mindent végtelen pénzzel megváltó szaúdiak kapcsán – úgy fogalmaztunk, „szakmai alapon” hiába érdemelné meg a magyar válogatott az egyik szabadkártyát (már csak azért is, mert a legutóbbi három vb-n kivétel nélkül ott voltunk a negyeddöntőben, tehát a legjobb nyolcban, a többi kérvényezővel ellentétben), könnyen lehet, ezúttal sem a tiszta sportérdek dönt majd. A két kiosztott szabadkártya alapján ezt immár tényszerűleg is állíthatjuk, főleg, hogy maga az IHF sem rejti véka alá a döntési szempontjait, gyakorlatilag
elismerik, hogy a fennmaradó két hely kiosztása során nem a szakmai kritériumok játszották az elsődleges szerepet.
Hivatalos közleményében a szervezet homályosan így indokol: „a nagyobb eseményekre vonatkozó szabadkártyák odaítélőinek döntése figyelembe veszi a nemzeti szövetségek szélesebb körű hozzájárulását a sportág növekedéséhez és láthatóságához, valamint a kézilabda globális fejlesztésére való összpontosítást.” Ám van egy ennél is hajmeresztőbb kitétel: kapaszkodjunk meg,
a sportág történetében először vb-résztvevő Törökország esetében az egyik fő érv bevallottan a rendező Németországban élő óriási török közösség volt, mint írják: „Törökország részvétele várhatóan a pályán túl is jelentős visszhangra talál, hiszen a becslések szerint 3.5 millió, Németországban – a házigazda országban – élő török gyökerű ember várja nagy lelkesedéssel a csapat tornán való debütálását.”
Úgy látszik, a modern sportban ez, illetve a pénz ismét, sokadszorra is felül tudta írni a szakmai érveket...
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás