Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
A 777 elindulásával tágas és alkalmas tér nyílik arra is, hogy közügyeinkről gondolkodjunk és reflektáljunk a közélet történéseire – természetesen megvilágítva azokat értékkonzervatív, keresztény szempontból.
„A 777 elindulásával tágas és alkalmas tér nyílik arra is, hogy közügyeinkről gondolkodjunk és reflektáljunk a közélet történéseire – természetesen megvilágítva azokat értékkonzervatív, keresztény szempontból. Az oldal ars poeticája szerint nem foglalkozik pártpolitikával, s ez így van jól – konkrét pártpolitikai kérdésekben az egyházaknak sem szabad állást foglalniuk. Szükséges azonban, hogy a politika tágabb értelmében teret nyerjen közös gondolkodásunk folyamatában (a politika keresztény értelmezéséről később még bővebben is értekezünk).
Nekünk, keresztényeknek ugyanis, párbeszédet folytatva egymással és a világgal, nem szabad elzárkóznunk a közélet, a közügyek vizsgálatától, véleményezésétől, sőt, a közéletben való részvételtől, a közügyek alakításától sem. Mi több, egyenesen kötelességünk aktívan szolgálni a közjót és segíteni a világi szerveket, hogy annak kiteljesítésén munkálkodjanak. Épp ebből fakad, hogy fel kell emelnünk a szavunkat akkor, ha úgy látjuk: a közérdek, a közjó háttérbe kerül, ha azt tapasztaljuk: a döntések nem az életet, az élet kultúráját szolgálják, ha csalással találkozunk. Tiltakoznunk kell a korrupció minden formája ellen, kritikát kell megfogalmaznunk, ha egy törvény nem a közösség fejlődését tűzi zászlajára, arra kell sarkallnunk a döntéshozókat, hogy állítsanak fel maguknak és kövessenek egy magas fokú erkölcsi mércét. Meg kell osztanunk szakértelmünket, kamatoztatnunk kell talentumainkat, vállalnunk kell a munkát. Komoly felelősségünk van.
A kereszténység nagyon is konkrét politikai programmal bír, amely nem váltható aprópénzre (pláne nem Júdás-pénzre), mert azon messze túlmutató küldetést szolgál. Mi pedig nem lehetünk »szalonkeresztények«, akik csupán újságolvasással, egy kávé mellett (vagy lefordítva fiatal-nyelvre: tableten netezve, egy jó sör társaságában) diskurálgatnak a dolgokról, esetleg nagyokat sóhajtva. Ki kell lépnünk a fényre és szólnunk kell.
A 777 jó alkalom arra, hogy legyen közös mondanivalónk.”