A weird urban fantasy, avagy „New Weird”

„De hogyan is határozhatnánk meg ezt a stílust, amely még nevében is ott viseli a furcsaságot, mint állandó jelzőt? A legegyszerűbb, ámbár nem kifejezetten pontos meghatározás vahogy így hangozhatna: olyan városias, fejlett környezetben játszódó fantasy, amelynek a színhelye nem a Föld. A fejlett környezet – amelynek persze nem kell egy adott történelmi korhoz igazodnia – magával hordozhat sci-fi vagy steampunk elemeket, és mivel a new weird szerzők a horrortól sem idegenkednek, a meghatározásnak gyakran része az is, hogy a spekulatív irodalom e három nagy zsánerének metszetében helyezkedik el.

Ez a külsőségekre összpontosító meghatározás azonban, bár első közelítésben hasznos lehet, önmagában kevés. Legalább ilyen fontos szempont az is, hogy a szóban forgó könyv milyen kérdéseket vet föl a szűkebben vett cselekményen túl, vagy mennyire összetett és milyen hangulatú világot mutat be. Ezt pedig talán csak példákon keresztül lehet igazán illusztrálni. A Perdido pályaudvar, a Más Dalok vagy a Lépcsők városa (de talán a magyar Nagate is befér ide) egyaránt idegen, nehezen dekódolható és gyakran nyugtalanító világokat mutatnak be, ráadásul történetük sem a megszokott módon bonyolódik. Ellenben A törvény ötvözete vagy a Vérrel írt ígéretek, modern és kreatív háttérviláguk dacára a klasszikus fantasy jól ismert fordulataival operálnak.”