Minden zenészben van egy enyhe tudathasadás

Ön szerint manapság vannak éles határok a női és férfi, anyai és apai szerepek között?

Szerintem a sajátos női és férfi szerepek mindig meglesznek, jóllehet ezek biztos változnak korokkal. Azt gondolom, mindannyiunk érzi, hogy mi a férfi és mi a női szerep, de nem gondolom, hogy ez élesen elhatárolódna egymástól. Hanem inkább bizonyos helyzetekben a nőnek van nagyobb szerepe, vagy hatásköre, bizonyos esetekben pedig a férfinak, és ez valahogy úgy illeszkedik egymásba, hogy nem teljesen élesen határolódnak el. Úgy vélem, alapvetően fontos a női és férfi szerepek tisztázása egy kapcsolaton, családon belül. A mi esetünkben a feleségem is zenész, és megérti a szakmánk nehézségeit vagy bizonytalanságait.

Tudna -e bármilyen párhuzamot vonni a népzenész-lét és az apaság között?

Lehet, hogy alapvetően minden zenészben van egy enyhe tudathasadás. Nyilván a zene az előbb volt, mint a gyermekem, és többet foglalkoztam eddig vele. De abban a helyzetben, amikor már ott van a gyermek, akkor teljesen másképpen működik az agy. Azt szeretném, hogy boldogok legyenek a gyermekeim. Alapvetően minden szülőnek ez kéne a feladatának lennie. Természetesen nem mindenáron, hanem tanuljon meg boldognak lenni, ismerje fel azokat az élethelyzeteket, amiktől ő lelkileg gyarapodik és élvezze azt, hogy gyereknek lenni jó. Mert ha gyereknek lenni jó, akkor majd lehet, hogy az apaságra is azt fogja mondani, hogy apának lenni jó. Akkor oda-vissza meg fogja érteni ezt a folyamatot.”