Minden megváltozott körülöttünk, a könyv szerepe is megváltozott az életünkben.
Mondjuk, hogy az idei könyvfesztiválon az ember csak hat könyvet vett, egyet meg ajándékba kapott. Nem sok. De ezeknek sincs hely. Minden polc megtelt, a kartondobozok is az alagsorban, az irodába se lehet többet bevinni, a család többi tagja sem fogad be könyveket, nekik sincs helyük. Kész, vége. A hajó megtelt.
De új könyvet nem venni nem lehet. Nem sznobizmusból, hanem mert tényleg szükség van rájuk. Most akkor mi legyen? A válasz nem bonyolult, csak szokatlan: a meglévő készlet egy részét ki kell dobni. Igen, a kukába, jobb érzésűek a szelektív gyűjtőbe. A „könyvet nem dobunk ki” korszak lezárult. A könyvnek, hogy továbbra is vehessünk újakat, hogy megújulva megmaradjanak a családi könyvtárak, el kell veszítenie a misztikumát, és vissza kell vedlenie használati tárggyá.
Hiszen minden megváltozott körülöttünk, a könyv szerepe is megváltozott az életünkben. A lexikonoknak például befellegzett. A színvonalas Magyar Nagylexikon teljes sorozatait az interneten harmincezer forintért kínálják, és nem kelnek el. A sorozat rengeteg helyet foglal, a benne lévő információ pedig fönt van a neten. Néhány szaklexikon még tartja magát, de már azok sem sokáig. Előbb-utóbb minden bennük foglalt információ a neten megtalálható. Ugyanez a helyzet a szótárakkal: a nagyszótárak ma még nélkülözhetetlenek, de a kicsik már érdektelenek – tíz-húsz év múlva a nagyok is azzá lesznek.
Fönt van a világhálón a világirodalom is. Néha egészen meglepő helyeken talál az ember remek állományokat, klasszikusokat, ínyencségeket. Persze, más a papír és más a képernyő, más este, az ágyban, az olvasólámpa fénykörébe burkolózva olvasni a Száz év magányt, és más az íróasztalnál ülve, a monitor előtt. Ki tudja, a következő generációnak már nem is lesz más. Mindegy, most most van, kell a könyv. De amelyik nem kell, attól ideje megválni. Selejtezésre fel, barátaim!
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Nos, ilyesmi előfordul. Hat éve például az Euronews az Európai Vezető Díj egyik díjazottjává választotta Fekete-Győr Andrást.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
