Váratlan helyről üzentek Magyarországnak: nagyon örülnének, ha megtenne egy nagy szívességet az új magyar kormány

Az észt külügyminiszter bízik abban, hogy Magyarország segíti Ukrajna és Moldova csatlakozását.

Az eset tanulsága, hogy bárki is találta ki Erdősiné és a kopaszok bevonását a népszavazási ügybe, rettentő bénán hajtotta végre az akciót. A Fidesz ebből a hurokból még akkor sem tudná kirántani a nyakát, ha Kubatov Gábor Csecsenföldre emigrálna.
„Bizonyára ezerszer megbánta már Orbán Viktor, hogy a vasárnapi boltbezárás ügyében engedett a kereszténydemokratáknak, mivel a kis hazugságokat csak egyre nagyobb hazugságokkal tudja fedezni a kormány. A verőlegények helyszínre küldése, majd a kopaszok szerecsenmosdatása (ennek a kifejezésnek biztos nem örülnek a fiúk) után most már arra is van bizonyíték, hogy a hatóságok is nyakig benne voltak az ügyben.
Péterfalvi Attila Indexhez került levele a vásárnapi boltbezárásos népszavazással kapcsolatban teljesen egyértelművé tette, hogy a hatóságok összekacsintottak a herceghalmi polgármester civilnek álcázott nejével.(...)

Az eset tanulsága, hogy bárki is találta ki Erdősiné és a kopaszok bevonását a népszavazási ügybe, rettentő bénán hajtotta végre az akciót, és nyilván a Fideszen belül már meg is kapta érte a megfelelő büntetést. Ha valaki most kiállna a nyilvánosság elé, és magára vállalná az egész elbaltázott ügyet, akkor magával rántana egy csomó hivatalt és persze Erdősinét, és a kopaszokat, ugyanakkor az ellenzék tovább izmosodhatna a botrány részleteinek kibontása által.
Lényegében nem látszik jó megoldás a Fidesz számára, ebből a hurokból még akkor sem tudná kirántani a nyakát (és nem Nyakót!), ha Kubatov Gábor (aki az ügy kirobbanása óta bujkál a sajtó elől) Csecsenföldre emigrálna. A jelek szerint a kormány alaposan megfontolta azt az eshetőséget is, hogy hagyja az egész veszett ügyet, és visszaállítja a boltok régi nyitva tartását, ezáltal az egész botrány okafogyottá válna. Döntés persze még nincs, hiszen ez hatalmas politikai veszteséggel járna, de a tény, hogy egyáltalán gondolkodnak rajta, sokat elárul a botrány méreteiről. Ahogy egy dakota ember mondta egyszer menekülés közben: „Nem szégyen a futás, ha mögötted száz vérszomjas sziú harcos lohol.”