„A másik dolog, ami miatt nem tudott teljesen jó sorozatként működni a Shannara – A jövő krónikája, az a történet. Egyrészt érthető ez, hiszen egy 80-as években megjelent regényt próbáltak a mai közönség számára adaptálni (a Tündérkövek 1982-ben jelent meg) úgy, hogy hűek is maradjanak valamennyire az eredetihez. Így lehet az, hogy a Tolkientól és más fantasy íróktól már jól ismert motívumokra (pl. nagy utazás) már nem csodálkoztunk rá, egyes fordulatokat könnyedén ki is találunk előzetes ismereteink alapján. Azonban a Shannara javára legyen írva, akadtak a cselekményben jó dolgok is, amik elfeledtethették az ismert kliséket. Voltak váratlan fordulatok (pl. a changeling), meglepetést okozó jelenetek, kevés fillernek nevezhető rész volt (talán kettő csak a tízből), azaz mindig a főcselekményre koncentrálhattunk, humorból is jócskán kijutott, és szinte minden epizód végére jutott egy cliffhanger, ami miatt várhattunk a következő epizódot. De kiemelkedőnek nem nevezném.
Összegzés