Versenyfutás Kubáért

„Egyre időszerűbb ez a kérdés történelmi, sőt aktuálpolitikai szempontból is, mivel inkább előbb, mint utóbb leáll mindkét Castro testvér biológiai órája, ahogy Washingtonban évtizedek óta remélik. Biztosra lehet venni, hogy az emlékiratain legalább tíz éve dolgozó volt forradalmár munkájában kulcsfontosságú szerepet tölt be az az állítólagos jelenet is, amikor 1956 októberében a Moncada laktanya ellen meghiúsult támadás után magabiztosan jelentette ki, hogy elítélheti a bíróság az államcsínykísérletéért, de az igazi ítéletet úgyis az utókor mondja ki. Castro végül is megmentette a szigetet az újabb amerikai uralomtól, de milyen áron? A »szigeterőd« hol szovjet, hol kínai vagy venezuelai stb. segítséggel tartotta magát, közben Fidel, majd Raúl vaskézzel fogta saját nélkülöző népét. Washingtonnak pedig csaknem 60 év után be kellett látnia, hogy bár 1898-ban a spanyoloktól könnyedén megszerezték a szigetet, az érettalma-effektus már nem működik a stratégiai szerepet jobban kihasználó Castro testvérpár ellen. Most döntetlen az állás, de bármikor fordulhat a kocka.”