A Vatikánban bölcsőde várja a kisgyerekeket
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
1900-ban a világ katolikusságának földrajzi súlypontja még Madridban volt. Ma már Timbuktuban.
Miért mossa Ferenc pápa afrikai migránsok lábát húsvét alkalmából?
A katolikus egyház nem nemzeti szervezet, hanem – ha gyakorlati működését tekintjük –, a világ első és legfontosabb „multinacionális vállalata”. Ez azt jelenti, hogy elsősorban nem nemzeti, hanem globális érdekeket képvisel. Más kérdés, hogy a hatékony működéshez igen fontos a lokális és globális érdekek közti egyensúlyozás, természetesen a helyi politikai és társadalmi viszonyok figyelembevételével.
A Vatikán tehát nem csak az európai, hanem a világ valamennyi katolikusát képviseli. Ők pedig egyre színesebbek: 40% latin-amerikai, 16% afrikai, 12% ázsiai, miközben 23% él Európában, 7% pedig Észak-Amerikában. 1900-ban a világ katolikusságának földrajzi súlypontja még Madridban volt. Ma már Timbuktuban. 1980 óta – elsősorban a népszaporulat miatt – az afrikai katolikusok száma 57 százalékkal nőtt (összehasonlításként: az európai növekedés mindössze 6 százalék). Noha minden ötödik afrikai római katolikus, az egyház folyamatosan veszít híveket a különböző pünkösdi irányzatok térnyerése miatt. A keresztény afrikai migránsok lábának szimbolikus megmosása tehát jó üzenet az afrikai hívek számára. Más kérdés, hogy a jelenlegi puskaporos hangulatban ez sok európait sért. A pápai üzenet nekik is szól: nem a bőrszín, hanem a hit számít. No meg az egyház nemzetközi befolyása.