Nem az lenne a normális, ha mondjuk a Palota helyiségeinek több mint a felében kiállítások, bárki által látogatható kulturális terek lennének? Interjú.
„A közösségi oldalak megosztásaiból úgy tűnik, az építész szakma egy része is azonosult a kilépők azon felvetésével, hogy kortárs megoldások helyett száz-százötven éves terveket akarnak feléleszteni.
Ezt ugye senki nem gondolja komolyan? Valamirevaló építész nem hiheti el, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk az elmúlt hetven év technológiai változásait, és hogy a Budavári Palota újraértelmezése során nem számolnánk mai megoldási lehetőségekkel. Erre a legjobb példa a Várkert Bazár, ahol a műemléki rekonstrukciót új, kortárs terek kialakítása tette teljessé. A rekonstrukciónak viszont hitelesnek kell lennie, szemben azzal, ahogy a hatvanas-hetvenes években átépítették, meghamisították a Palotát. A visszaépítendő Lovarda alatt egy korszerű mélygarázs lesz. A szintén rekonstruálandó Testőrségi Palota ugyancsak új, kortárs bejáratot fog jelenteni a földalatti múzeumi tér felé. Tény, hogy ezek eredeti külsővel épülnek majd újjá, hiszen így illeszkednek a Vár és a Palota képéhez. A munkák során a legmodernebb építészeti megoldásokat és technológiákat is alkalmazni fogjuk, ahogy ez történt a Várkert Bazár esetében. Vagy azt is hagynunk kellett volna tovább pusztulni, és egy modern plázát építeni a helyére, mint tervezték 2010 előtt? Számtalan nemzetközi példa mutatja, hogy a régi épületek homlokzatai mögött a legmodernebb építészeti megoldások szolgálhatják a XXI. század emberét. Márpedig ennek megtervezése és kivitelezése igazi kihívás a magyar építész szakmának és az építőiparnak.
Ugyancsak a napokban indult a varesliget.blog.hu, ahol a kilépők bejelentése előtt nem sokkal egy petíció jelent meg, amelyben például azt követelik, hogy a budai Vár továbbra is a kultúrát szolgálja.
Végre van valami, amiben egyetértünk. Bár úgy vélem, a petíció kitalálói és köztem az a különbség, hogy míg ők a közvéleményt szeretnék a budai Vár évtizedek óta halogatott megújítása ellen hangolni ezzel az érveléssel, addig én ugyanezzel szeretném az embereket mellé állítani. Én ugyanis nonszensznek tartom, hogy jelenleg alig egyharmada látogatható a Palota tereinek, mert a többiben raktárak és remek panorámájú irodák vannak. Nem az lenne a normális, ha mondjuk a Palota helyiségeinek több mint a felében kiállítások, bárki által látogatható kulturális terek lennének? A Nemzeti Hauszmann Terv például erről szól: a Palota legyen végre palotamúzeum! A bizottsági munka társadalmasítást is jelent, ahol a helyes kortárs megoldásokról is lehet vitatkozni. Ugyanis a közvélemény jelentős része nem azt gondolja, hogy a kortárs megoldások automatikusan jók és esztétikusak. A szakmai keretek között zajló vita lehetőséget teremt arra, hogy a budai Várban ne szülessenek olyan elkeserítő mai megoldások, mint amilyen például a Nemzeti Múzeum melletti rettenetes üvegépület, vagy amilyen a Várban a levéltár melletti elektromos teherelosztó, illetve a pesti Vigadó elől a teret elvevő szállodasor.
A minisztériumok Várba költöztetése viszont nem a kultúráról szól…
Ez ismét egy olyan hamis topik, amely akár számszerűsíthetően is cáfolható. Azokban az épületekben ugyanis, ahová a Pénzügyminisztérium jogutódját és a Belügyminisztériumot szeretnénk visszaköltöztetni, jelenleg is hivatalok, irodák és raktárak vannak. Miért baj az, ha az egykor minisztériumoknak szánt épületekbe visszaköltöztetjük azokat a minisztériumokat, amelyek teljesen más célra épült, átszabdalt ingatlanokban vannak ma?”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
„Ha ilyen csekély ütemű lesz az útfelújítás mértéke, ahogy most zajlik, akkor 5-10 éven belül még rosszabb útállapotok lesznek” – vázolt fel egy negatív jövőképet a Budapest Közút Zrt. vezérigazgatója.
A hóhelyzet kezelése megint teljesen kicsúszott a városvezetés kezéből.
A magyarok versenyelőnyhöz jutottak, Románia jelentős költségvetési bevételektől esik el.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Jó, hogy vannak nekünk.
A kormányfő szerint van, aki nem tudna nemet mondani Brüsszel akaratának.
Női nézőpontból a közélet ott válik valósággá, ahol a szavak példává lesznek, a döntéseink tétje pedig a gyermekeink jövője – és ahol a felelősség nem hangos jelszó, hanem csendes, következetes helytállás.
