„Utálja az Úr a kétféle súlyt”

"Áll Nagy Imre szobra a nemzet főterén, és nem tüntetnek előtte a rendőrállami terror áldozatai s leszármazottaik. És ezzel szemben nem állhat Donáth György kicsi fejszobra a város egy külsőbb pontján – azé az emberé, aki minden megszálló hatalommal szembeszegült." Vannak apró problémák. A nyocker belseje nem a város egy külsőbb pontja, de kétségtelenül nem a Duna part, de ez mellékes. Az, hogy a magyarság Nagy istenítésével elkövetett egy hibát, azt nem egy másik tévedéssel kell korrigálni. Nagy nem való a magyar pantheonba, Donáth sem . Ennyi.

Ann Coulter: Egyliberális a kettős mércéről ismerszik fel.

Ballibek tényleg magukba nézhetnének: "Már Mindszenty is a célkeresztben – LMP-s történész támadja a zalai emlékközpont tervét Élő Anita / 2016.03.24., csütörtök 09:27 / Már Mindszenty is a célkeresztben – LMP-s történész támadja a zalai emlékközpont tervét Hirdetés A kormány közel hatmilliárd forintot szán zalai múzeumi fejlesztésre, közte a Mindszenty József Emlékközpont létrehozására. A Magyar Narancsban Paksy Zoltán történész támadja a tervet, és teljesen átfestené a hercegprímás portréját. Hogyan lesz türelmetlen, antiszemita és nevetséges alak abból, aki három diktatúrával is szembeszállt? Megdöbbentő interjút közöl a liberális hetilap Paksy Zoltán történésszel, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensével Mindszety Józsefről, a katolikus egyház egykori fejéről. Az LMP országgyűlési képviselőjelöltjeként is ismert történész olyan mondatokat enged meg magának, hogy „Ebben az esetben Ságvári Endre is lehetne példakép, ő is antifasiszta volt” – amit arra a felvetésre felel, hogy 1944 október elején Mindszenty felszólította a nyilas kormányt, hogy adja fel az ország megmaradt részét. Miközben köztudott, hogy Ságvárit ugyanannak az évnek a nyarán lőtték le, egyáltalán nem élte meg tehát a nyilas hatalomátvételt, így fellépni sem tudott ellene. A történész „megrögzötten antiszemitának” nevezi Mindszentyt, és az újságírónak arra a felvetésére, hogy bátran elutasította a XX. század valamennyi diktatúráját, azt feleli: valójában nem is a kommün idején került börtönbe, hanem 1918-ban, és a célja a tekintélyelvű monarchia megőrzése volt. Vádként szerepel, hogy a Mindszenty plébániája által kiadott újság a zsidókat súlyosan sértő kijelentéseket tett. Arra a felvetésre, hogy a kommün utáni antiszemita hisztériának sokan részesei voltak, s ennek lecsengése után Mindszenty is visszafogottabb lett, a történész azt feleli, hogy pártjának a kormánykoalícióba való belépése után szelídült meg, mert Bethlen István már nem tűrte az antiszemita hangot. A történész tagadja azt is, hogy veszprémi püspökként Mindszenty üldözötteket rejtegetett, tényként tismeri el, hogy nem engedte be a palotába a nyilasokat, akik emiatt le is tartóztatták, de Paksy semmilyen adatot nem talált rá, hogy a bújtatott személyek zsidók lettek volna. A magyar katolikus egyház nagyhatású körlevele – amelynek kiadása után nem sokkal Horthy leállítja a deportálásokat – Paksy szerint szintén nem Mindszenty érdeme, és hamisnak nevezi emlékirataiban tett állítását, miszerint a püspöki kar közbenjárásának köszönheti a budapesti zsidóság, hogy nagy részben megmenekült a gázkamráktól. Azt a tényt, hogy nem szolgálta ki a nyilasokat, úgy relativizálja: „ahogy Horthyt sem.” Márpedig itt nem egyszerűen „nem kiszolgálásról” van szó, hanem nyílt ellenszegülésről, amely miatt börtönbe vetették. A kommunista hatalomátvétel utáni magatartása pedig a történész szerint egyenesen Rákosi Mátyás malmára hajtotta a vizet, miközben az interjú egy szót sem ejt a katolikus vezető kommunista hatalomátvétel elleni több évtizedes kiállásáról. Az interjú végig pocskondiázza az egykori esztergomi érsek személyét, ám egyelőre nem mérthető fel ennek jelentősége. Csak egy – történészek által könnyedén ízekre szedhető – rosszindulatú interjúról van szó, vagy pedig a Mindszenty József Emlékközpont felépítése elleni fellépés kezdő momentumáról. A három diktatúra idején is börtönbe vetett, 1949-ben életfogytiglani fegyházra ítélt, 1971-ben Magyarországról távozó és száműzetésben meghalt hercegprímásnak évtizedes kultusza, s ennek megfelelően több szobra is van Magyarországon; Esztergomban és szülőfalujában, Csehimidszenten pedig kiállítással állítottak emléket neki."

Nagy Imre hirhedt internacionalista különitményes személyesen vett részt az orosz cári család lemészárlásában az elhiresült Ipatov ház pincehelysigében. Ennyit a mi nagyivü nemzeti hősünkről.