„A Google go-programjának látványos győzelme nem is annyira a profi játékosoknak, hanem a cég riválisainak, a techipar nagyjainak szólt. Sokan (Amazon, Google, IBM, Microsoft stb.) törekednek ugyanarra: a mesterséges intelligencia elsőszámú fejlesztővállalatává, viszonyítási ponttá akarnak válni. Elkezdődött köztük a platformháború.
Az információtechnológiában a platform általában egy szoftver, más cégek fejlesztenek rá, a felhasználó szinte semmit nem tud tenni nélküle. A Microsoft a Windows-zal uralta a személyi számítógépeket, a Google keresőmotorjával az internetet.
Ha az MI szószólói igazat mondanak és a hosszú ideje ígért technológiák mainstreammé válnak, az MI-t ellenőrzése alatt tartó vállalat évekig fogja uralni az egész tech-iparágat is. Pedro Domingos gépitanulás-szakértő szerint aki nyer, az uralj az információs kor következő szakaszát. Az MI és a big data technológiák átírják a világot.
A küzdelem kétségtelenül korai szakaszában a nagy vállalatok szemet szemért, fogat fogért csatározásba kezdtek; ugyanazokat a potenciálisan hiányzó darabokat előállító startupokat kerítik be, ugyanazokat a koponyákat igyekeznek magukhoz csábítani.
Fei-Fei Li stanfordi gépilátás-szakértő elmondta, hogy egyik tanítványának évi egymillió dollárnál magasabb fizetést ajánlottak fel, és ez csak egy ajánlat a nagyobb és a kisebb cégektől. Hozzáfűzte, hogy a potenciális befutók listáján az egyik legnagyobb technológiai vállalat pénz és kihívás szempontjából egyaránt utolsó volt.
Az IBM közelről figyeli a Toronto Egyetem egyik startupját, az intelligens jogi asszisztenst fejlesztő Ross Intelligence-t, és felajánlotta nekik Watsont, a híres MI-szoftvert. Ha a Ross eladásokat generál, osztoznak rajtuk.
Az ember-gép versenyekben (sakk, Jeopardy) évekig az IBM volt a legjobb, most viszont a Google-ra is felfigyeltek. A piackutató IDC szerint 2020-ra a gépitanulás-alkalmazások 40 milliárd dolláros üzletet jelenthetnek. Az alkalmazások 60 százalékát négy cég, az Amazon, a Google, az IBM és a Microsoft fogja fejleszteni. Eddig az IBM érte el a leglátványosabb sikereket közülük, természetesen Watsonnal. Hosszabb távú céljuk, hogy százmilliók használják önkiszolgáló MI-ként.
2015-ben az Amazon és a Microsoft is gépitanulás-lehetőségekkel bővítette felhőszoftver-platformját, az Amazon Web Service-t és a Microsoft Azure-t. Mintázatok észrevételében és nagymennyiségű adat alapján készített előrejelzésekkel segítik a felhasználókat. A Google nyílttá tette a TensorFlow gépitanulás-technológiát, és márciusban mutatott be egy beszédet szöveggé átíró szolgáltatást, valamint egy képfelismerő szoftvert. Hamarosan mindkettő elérhető lesz.
Elterjednek az intelligens szoftveralkalmazások, a gépi tanulás minden iparágra hatással lesz, legalábbis a Google MI-fejlesztéseit felügyelő Jeff Dean szerint.
A Facebook egyelőre a közösségi hálóra korlátozza az MI-t. Jelenleg milliók fejlesztenek rá appokat. A mai szoftver appok mindössze 1 százaléka MI-alapú, 2020-ra – az IDC szerint – legalább 50 százalékuk az lesz. Ebbe az irányba tart a piac.
Kérdés persze, hogy milyen gyorsan. Egyesek már a technológia kiforrott állapota előtt sürgősen platformot építenek rá. Mások viszont úgy látják, hogy egyetlen MI-technológia sem lesz annyira jelen mindenhol, mint a PC-kor operációs rendszerei.
Egyik-másik startup, például a palo altoi Diffbot beszállt a csatározásba, most pont a Google-lal versengenek, és az adatok Amazonjává akarnak válni.”
A jelenség nemcsak kínos, de unalmas és tökéletesen érdektelen is lenne, ha nem az országunk vezetésének cseréjét szabták volna feladatul az arcpirító hazugságok és önfényezés nagymesterére.
Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint, aki nem szeretné, hogy nálunk is érvényes legyen a saria, az ne szavazzon a globalistákra, azaz a Tiszára és társaira 2026-ban.