Az igazság és a szabadság ikerfogalma szülte meg Európát

„Döntő szellemi különbségek sokaságát találhatjuk a kereszténység és az iszlám között. Ezek közül kiemelkedik az ellenségszeretet jézusi parancsa, ami semmilyen vallásban nem található. S amit gyakorolt Szent István, amikor Konrád császár hadát a legendás szkíta taktikával kiéheztette, majd Bécsig szorította, ahol nem fölkoncolta, hanem megetette. Ugyanezt tette I. András is a vértesi körülzárás után a német sereggel. Ez a viselkedés szorosan összefügg a másik páratlan keresztény vonással: semmilyen más vallás nem ismeri a szabadság fogalmát. Tudjuk, mivel fenyegeti az iszlám a hitehagyókat…

A Megváltó tanításában az igazság szintén a központban ragyog: kilencvenháromszor szerepel az Újszövetségben. Mégpedig kiemelt helyeken, mint a Hegyi beszéd vagy éppen János 8. fejezete, ahol összekapcsolja a két fogalmat: »az igazság szabaddá tesz titeket«. Ilyet nem tett soha sem vallásalapító, sem filozófus, sem népvezér. Csak az tehette, aki maga volt az igazság, s aki szabadságát a keresztre nyűgözve sem veszítette el.

Az igazság és a szabadság ikerfogalma szülte Európát, ugyanakkor e léteszmék pusztán szociológiaivá süllyesztése, ha úgy tetszik, vulgarizálása rombolta le, midőn az igazságot jogi, szociológiai üggyé alázta, az embert kiverte a templomból, közösségeiből, és fogyasztói hülyévé nevelte, a szabadságot pedig szabadossággá silányította. Innentől világos megmenekülésünk útja is.”