A migránsok Törökországba történő, általános jellegű visszaküldése ugyanis éppen azokba a nemzetközi és uniós normákba és alapelvekbe ütközik, melyeket a nemzetközi közösség és az Európai Unió az elmúlt évtizedekben az emberi jogi fundamentalizmus nevében kialakított és saját jogrendszerébe implementált. Bár a migránsok visszaküldésének végrehajtásához elengedhetetlen lenne, hogy Törökországot biztonságos harmadik országgá történő minősítése az EU, ezen intézkedés a bíróságokon vélhetően el fog bukni.
A megállapodás ráadásul egyszerre szól arról, hogy az Unió területén a menedékjogra jogosultak menekültstátuszt fognak kapni, de arról is, hogy Törökországot kell majd az »első menedék országának tekinteni« – tehát a jogosultaknak ott jár menedékjog. A két »főszabály« egyszerre történő alkalmazása azonban kizárja egymást.
A gyakorlati végrehajtás sikerességének kulcsa csak az lehetne – melyre kevés esély mutatkozik –, hogy Törökország egy migránst sem enged az EU területére eljutni, illetve a felségvizein elfogott migránsokat maradéktalanul visszafogadja. Jogi szempontból azonban az Alapjogokért Központ hosszú ideje hangoztatott álláspontja, hogy a menekültjogra vonatkozó jelenlegi paradigma megváltoztatása nélkül a probléma megoldhatatlan: a nemzetközi menekültügyi szabályozást a Genfi Egyezményig visszamenőleg kell újradefiniálni.”