„Két évvel ezelőtti beszélgetésünk óta, ahogy akkor beharangoztad, több változáson is átesett a könyvpiac és maga az Agave Könyvek is. Milyennek látod most a hazai könyves világot?
Folyamatosan érzékelhető az egyre erősödő küzdelem. Az utóbbi években új szereplők jelentek meg az SF piacon, és várhatóan idén még több kiadó belekóstol majd ezekbe a regényekbe. Most sokan látnak fantáziát e könyvekben, és kérdés, hogy az olvasók pénztárcája mekkora címszámot bír el. Simán lehet, hogy idén elárasztódik a szegmens és sokan rosszul jönnek majd ki belőle, de megtörténhet az ellenkezője is. Nekünk az a dolgunk, hogy továbbra is őrizzük piacvezető jellegünket itt, és az “Agave-könyv” ugyanazt jelentse, amit az utóbbi években kezdtünk el: a komfortzónát bátran elhagyó, újszerű és úttörő olvasmányélményt. Sok új, fiatal szerző kiadásába kezdtünk bele, akik jellemzően másképp gondolkodnak és írnak, mint a nagy elődeik a műfajban, és bár voltak kezdeti nehézségeink ezzel, de mostanra látjuk azt, hogy az olvasók ezt megszerették. Ha nem a hagyományosat akarják olvasni, akkor jellemzően a mi kínálatunkban néznek szét. (…)
Legyünk őszinték, a science fiction irodalom egyfelől lubickol, és a virágkorát éli, másfelől ma is egy viszonylag szűk közönség áldoz rá pénzt. Ez kiadói szinten hogyan mutatkozik meg?
Az első mondatoddal nem feltétlen értek egyet, nézd csak meg például A marsi sikerét. Tagadhatatlan, hogy az egy nagyon jól fogyaszthatóan megírt sci-fi, de ennek ellenére meglepett itthon és külföldön is mindenkit a sikere, igazi kapudrog az a könyv. De ugyanide lehetne sorolni a 2312-t Kim Stanley Robinsontól, ami nyilván eltörpül A marsi mellett, de a műfajában még így is egy toronymagasan kiemelkedő bestseller itthon, az általános sikerlisták top10-ébe is be tudott kerülni anno 1-2 hétre. Én azt érzékelem, hogy olvasói szinten megvan az érdeklődés a műfaj iránt, de valamiért nagyon kevés téma van, ami a nagy tömegeket berántja, és ez vélhetően annak tudható be, hogy a sci-fi mindig is obskúrusabb csomagolásban érkezik a boltokba, és szükséges egyfajta nyitottság hozzájuk. Illetve, továbbra is vallom, hogy ha lenne egy Trónok harca-szintű sci-fi sorozat a tévében, akkor alapjaiban más lenne a helyzet. A fantasynél igen jól látszik ez, gyakorlatilag az egész műfajt fellendítette.”