Vannak, akik a pápuák földjén világítják át a menekülteket

„Úgy érzem, hogy most összemosódik a gazdasági bevándorlás általánosabb ügye, illetve az aktuális menekültválság. Nyilván létezik gazdasági bevándorlás is, de tavaly sok százezer olyan ember érkezett az EU területére, akiket az EU és az ENSZ is menekülteknek tekint, vagyis a nemzetközi jog alapján minimum az ügyük kivizsgálásáig mindenképpen be kell fogadni őket. Velük mi legyen? Előttük jogszerűen nem lehet lezárni a schengeni külső határt. A Földközi-tengeren, az olasz partoknál járőröző uniós hadihajók sem visszatoloncolják, hanem inkább kimentik a vízből, és EU-s területre hozzák őket. Tehát ha nem jó az Európai Bizottság javaslata, hogy hotspotokban fogadják, majd kvóta alapján osszák el a menekülteket, akkor mi legyen velük?

Fontos, amit említ, ez az egyik legnagyobb probléma, hogy összemosódik a menekültek és a gazdasági migránsok ügye. Az a baj, hogy az a mechanizmus még nem jött létre, ami alapján ezeket az embereket világosan be tudnánk azonosítani. Önmagában a schengeni határ lezárása nem sértené a nemzetközi jogot. Magyarországon is vannak hivatalos belépési pontok, ahol ha egy menekült megjelenik, akkor van módja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy háborús övezetből érkező menekült, és akkor jogosult a védelemre.

A Mediterrán-térségben bonyolultabb helyzet, mert aki líbként Líbiából jön, azt nem lehet visszaküldeni, a nyugati világ morális kötelezettsége, hogy bármennyibe is kerül, rajtuk segíteni kell. Ám mindenekelőtt azt kellene megakadályozni, hogy útra kelljenek.

Van erre reális esély, főleg a minket is érintő balkáni útvonal esetében?

A szíriai helyzet ebből a szempontból még nehezebb. Ám azt látjuk, hogy amikor ezek az emberek megérkeznek Európába, leginkább Görögországba, akkor legalább egy biztonságos országban már jártak. Törökországban, amely az EU-tagjelölt országa, a NATO tagja, ott senkinek sem kell félnie, hogy az élete veszélyben van. Nem azt mondom, hogy ott nincsenek problémák, de ott ezeket az embereket megfelelő módon el lehet látni.

Ha sikerülne lezárni a görög határt, akkor a török hatóságok fogadnák a visszafordítottakat?

Az EU-török akciótervnek ez egy fontos eleme. Persze az EU nem várhatja el Törökországtól, hogy ezt egyedül finanszírozza. Éppen ezért született meg az a terv, hogy az EU kész javítani a törökországi menekülttáborokban élő emberek életkörülményein. 3 milliárd euróról beszélünk, csak arról nincs még megállapodás, hogy ezt egy vagy két évre értjük-e, de erről folyamatos diplomáciai egyeztetés zajlik.

Nehéz a helyzet, jelenleg 8 dollárból kell megélnie havonta egy menekültnek a törökországi táborokban. Az EU anyagi hozzájárulásával ez 80 dollárra emelhető. Így már elképzelhető, hogy a menekültek jelentős része úgy dönt, hogy inkább ott marad. Hiszen azt feltételezzük, hogy sokan inkább visszamennének a szülőföldjükre, ha egyszer erre lehetőségük lesz. Nyilvánvalóan jelen körülmények között ez nem várható el tőlük.”