Alaptörvény: legyen inkább a jogállamiság az ünnep oka!

Úgy tűnik, ha a Fidesz nyeregben érzi magát, rögtön elkezdi a botladozást. Magas lóról lehet a legnagyobbat esni. Most épp azt találta ki a kormánypárt, hogy megünnepli és -ünnepelteti, úgy tudományosan, mint szakmailag a csak és kizárólag általa elfogadott alaptörvény ötödik évfordulóját. Végül is tényleg hatalmas történelmi távlatról van szó, azóta minden a helyére került az országban, minden nagyon szép, minden nagyon jó, a jogalkotás és -alkalmazás kiszámítható, a jogállamiság simára csiszolt gránit talapzata is csak úgy ragyog a fényre derült országban!

Emlékszünk még egyáltalán az Alaptörvény elfogadására? Sokaknak talán az év sem ugrik be (erre jó lesz az ünnepségsorozat!), mindenesetre 2011. április 18-a volt az a nap, amikor az Alaptörvényt elfogadták, s 2012. január 1-jén lépett a korábbi alkotmány helyére. Emlékszünk erre? Megmozdít elménkben vagy lelkünkben valamit ez a tény? Kitörő örömre lelt az ország? Jobb lett ettől bárkinek? Átérezte-e a nemzet a történelmi pillanatot, amit azóta is emlegetünk, alig várva az ünneplést?

*

Annak idején nem voltunk harcos ellenzői az új Alaptörvénynek, igaz, nem voltunk lelkes rajongói sem. Tudomásul vettük, hogy a kétharmados hatalom alkotmányozó többséget jelent, és lehetősége van arra, hogy a rendszerváltás után ugyan mélységében átírt, de mégse teljesen új alkotmányt − utolsóként a régióban − lecserélje egy újabbra. Nem volt bajunk önmagában az alaptörvény tartalmával sem: a preambulum nagyon szép és fontos dolgokat tartalmazott − csak hosszú és patetikus lett −, a törvényszöveg pedig továbbra is egy, a liberális demokrácia alapelveire támaszkodó államrendet írt le, szintén igen hosszasan. Nem történt semmiféle alkotmányos paradigmaváltás, nem volt itt semmi különösebb látnivaló, némi átrendezés volt csak a szövegben és az államrendben magában. Az ördög amúgy − azóta − is a részletekben, a sarkalatos törvényekben és a mindennapos jogalkotásban és jogalkalmazásban bújik meg.

Az Alaptörvény nem oldotta meg akut gondjainkat. Nem kel és nem fekszik vele az ember. Már nem is emlékszik az elfogadására. Most viszont, hogy a történelmi ötödik évfordulót ünnepségsorozattal akarja megünnepelni a kormányt, mégis bevillan pár dolog a Fidesz kínos önünnepeltető hagyományából. Például a 2010-es nagy hatalomváltás emlékműve, a kötelezően kifüggesztendő Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, aláírva doktor Schmitt Pál köztársasági elnök által. Aztán a nemzeti együttműködés kapcsán eszébe juthat az, hogy a most megünneplendő alaptörvény egyes-egyedül a kormánypárt(ok) szavazataival lett elfogadva, nem támogatta semmilyen más parlamenti erő, pláne nem volt népszavazás, közfelkiáltás, valódi alkotmányozó nemzetgyűlési munka se mögötte. Letolták, erőből.

Aztán, ha már Alaptörvény, ott volt a hivatalokban felállítandó Alaptörvény Asztala (kötelező nemzeti színű zsinórral!) és az asztal fokozatai, egy igazi sziporkázó ötletroham Kerényi Imre fékezhetetlen agyvelejéből; ami aztán a bürokratikus népművészet és gányfolklór igazi tárházává válhatott.

*

Most, 2016-ban a Magyar Közlönyben olvasható a hivatalos kormányhatározat, s. k. Orbán Viktortól:

„A Kormány az Alaptörvény elfogadása 5. évfordulójának méltó megünneplése céljából egyetért azzal, hogy ünnepi, tudományos és szakmai rendezvények formájában a 2016. év során ünnepségsorozatra kerüljön sor, ennek érdekében

a) felhívja az igazságügyi minisztert, hogy tegye meg az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvények előkészítéséhez és megvalósításához szükséges intézkedéseket (felelős: igazságügyi miniszter, a kommunikáció tekintetében a miniszterelnök kabinetfőnöke bevonásával; határidő: folyamatos

b) a 2016. április 25-én megrendezésre kerülő ünnepséget kiemelt fontosságú rendezvénnyé minősíti és felhívja a honvédelmi minisztert, hogy az igazságügyi miniszter és a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelt fontosságú rendezvények előkészítésének és lebonyolításának rendjéről szóló 1432/2014. (VII. 31.) Korm. határozat szerinti felelősségi rend alapján érintett miniszterek bevonásával tegye meg az ünnepség előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges intézkedéseket.(felelős: honvédelmi miniszter, igazságügyi miniszter, érintett miniszterek).”

Sóhaj. Már látjuk, amint Kerényi „A Tudatos Nemzeti Közjogi Gondolkodás Megalapozásával És Ehhez Kapcsolódva A Magyar Kulturális Értékek Megőrzésével És Fejlesztésével Összefüggő Feladatok Ellátásáért Felelős Miniszterelnöki Megbízott” Imre fejében újabb ötletroham készülődik, amint a Fidesz kommunikációs gépezete nekilendül, amint a NER szakértői méltatják a NER híradójában a NER alapkövének NER általi méltatását.

Ugyan magával az Alaptörvénnyel nincs gondunk, ez a mostani bejelentés egyszerűen a Fidesz és az Orbán-kormány teljesen fölösleges önünnepeltetése, mindezt egy olyan társadalomban, amelyet a legkisebb mértékig sem hatott meg az Alaptörvény elfogadása, pláne nem annak semmit sem jelentő ötödik évfordulója.

Jobban örülnék, ha a felülről forszírozott ünnepelgetés helyett maga a magyar jogállamiság lenne olyan gránitszilárdságú, kiszámítható és példaértékű, hogy nap mint ünnepelhessük, kimondva vagy kimondatlanul is a magyar demokráciát.

PS: De ha ünnepélysorozat lesz, akkor reméljük, minden egyes alaptörvény-módosítást megünnepelnek majd, a volt köztársasági elnökök javadalmazásától kezdve az elbukott választási regisztráción keresztül a negyedik salátamódosításig és az ötödik, nemzetközi szervezetek kifogásai előtti meghajlásig. Így lenne igazán kerek emlékműve az elmúlt éveknek az Alaptörvény-ünnepsorozat.