Az acél emléke egyszerre fontos és megbotránkoztató, magával ragadó és egy helyben toporgó, az viszont biztos, hogy épp ezek miatt megkerülhetetlen.
„Az acél emléke legnagyobb erősségét nem lehet csak úgy találomra megmondani. Egyrészt Morgan remek karaktereket alkot, akik nem riadnak meg a harctól, néha személyes sértettségük vezérli őket, máskor viszont el tudják engedni és némi humorral elütni a legdurvább utálkozásokat is. Minden keménységük mellett ki-ki a maga módján értelmes, Ringil elegágánsan köpi oldalba a társadalmi normákat, Archeth intelligens mérnök, Egarnak pedig megvan a magához való, józan paraszti esze, ami nem igazán társul műveltséggel.
Másrészt nem csekély szerep jut a mesteri történetvezetésnek. Sokáig csak kapkodjuk a fejünket, hogy kik ezek, mit csinálnak és egyáltalán miért követjük őket, a könyv végére azonban teljesen összeáll a sztori kerek egésszé. A szándékos összezavarás elsősorban annak köszönhető, hogy Morgan sokkal inkább szeretné első körben (vagyis a regény első felében) felállítani a világ kereteit, amiben mozog, így nem fektet energiát abba, hogy magát a cselekményt magyarázza. Emiatt megköveteli az odafigyelést az olvasótól, viszont a rejtvényfejtésért cserébe valóban látjuk a teljes képet egyben. (Akinek nem állt össze, annak az újraolvasás határozottan ajánlott.)
Ami viszont teljesen biztosan sokaknál ki fogja csapni a biztosítékot, az a szándékos és teljes mértékben öncélú polgárpukkasztás. Ringil karaktere ugyanis meleg. Ezen önmagában még könnyedén túl lehetne lendülni, viszont a jelenetek között mindhárom történetszálon számolatlanul jön szembe a szexualitás és a szerző azzal akar mindenkit zavarba hozni, hogy nem kevés leírás jut a homoszexuális közösülésnek vagy akár a különféle fajok közti erotikának. És itt már-már pornóba hajlóan részletes leírásokra kell számítani. Emellett pedig nem finomkodnak a szereplők sem, röpködnek a káromkodások, a fajgyalázás, Ringil pedig csak a barátaitól nem veszi támadásnak ha fartúrónak szólítják.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Több mint ezermilliárd forintot mozgat meg a kormány.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
