Népsavazás

„Az a néhány izmos férfi, az a remek ütemérzékű fiatalember és az a kellékként használt nő pontosan leképezi azt a magatartásmintát, amely ma a regnáló erők sajátja: ha úgy tetszik, legfőbb elöljáróink parádéztak kedden a Nemzeti Választási Irodában és mondták idegesen, hogy »nem nyilatkozom«. Csodálkoznivaló persze sok nincs rajta, amennyiben hasonló a metódus az unásig ismételt (haverok, földügyek stb.) topikokban.

Ugyanakkor ez a keddi jelenetsor azt is megmutatta, milyen kondícióban van az ellenzék, amely szebb pillanataiban azt vizionálja, hogy 2018-ban ajánlatot tesz a választóknak. Hadd gondolkozzam: rosszban. Nincs arca, nincs terve, nincs eszköze, de legfőképpen: nincs ereje. Nemhogy nem jelent alternatívát az uralkodó hatalommal szemben: önmagát sem képes tényezőként tálalni. Nem azt üzeni, hogy én vagyok, aki hatékonyan menedzseli a téged is foglalkoztató kérdéseket, hanem akként láttatja magát, mintha valamiféle kedves, aranyos, esetlen Pierre Richard lenne a francia vígjátékok egyikében.

A rezsim eközben hátradől, s kér egy kávét.”