Élet a Brexit után – Nagy-Britannia lehetséges perspektíváiról

„Egyértelműen vannak gazdasági előnyei az európai integrációnak, de ezek megszerzése magával vonja azt, hogy az államnak fel kell adnia néhány elemet szuverenitásából. Ez a kompromisszum viszont abban az esetben sem elkerülhető, ha Nagy-Britannia a távozás mellett dönt.

Lehetőségnek felmerülhet a »norvég út« azaz, az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás keretében való működés, nem EU tagországként. Ez minimalizálná a kereskedelmi költségeket, de azt is jelentené, hogy ugyanakkora arányban kellene számolni a kiadásokkal, mint a jelenlegi uniós büdzsében. A jelenleg fennálló szabályozásokat is meg kellene tartani, de úgy, hogy az államnak nem lenne többé szava annál az asztalnál, ahol a döntések születnek.

Másik opció a »svájci út«, vagyis bilaterális szerződések kötése a Közösséggel. Svájc azonban még mindig köteles egyes szabályozásokat követni anélkül, hogy bármiféle képviselettel rendelkezne az Unióban. Fizetési kötelezettsége pedig annyi, amennyit Nagy-Britannia jelenleg fizet azért, hogy részese lehessen az egységes árupiacnak. Svájcnak szabadkereskedelmi megállapodása sincs az Unióval a szolgáltatások szférájában, azonban Nagy-Britannia ezen a területen jelentős exporttal rendelkezik.

Előnyre tehetne szert viszont London abból, ha lehetősége nyílna saját kereskedelmi megállapodások megkötésére nem uniós országokkal. Ugyanakkor kis államként kevesebb ereje is lenne az alku létrehozásához, mint az EU-nak.

A szerzőpáros kiemeli, hogy a Brexit melletti döntés kirobbanthatja azt az elméleti vitát, ami újratárgyalná Nagy-Britannia helyét Európában és a világban.”