Azt hiszem Heinleint alulbecsültem és előítéleteim voltak, amit a Csillagközi invázió mozis változatával magyarázok.
„Sokan úgy vélik, hogy a történet megállná akkor is a helyét, ha nem sci-fi köntösbe lenne csomagolva. Ha a fő vonalat vesszük, illetve a hollywoodi feldolgozásokat, akkor talán egyet is érthetnénk. Azonban Heinlein ennél sokkal többet csempészett bele a regénybe. Az ’50-es évek politikáját is felfedezhetjük, akárcsak az akkori ember gondolkodását. Ma már tudjuk, hogy a Marson nem létezik civilizált élet, de fél évszázaddal ezelőtt nagyon is hittek a létezésében. De Heinlein kérdése az, hogy hogyan viszonyulna az ember egy másik civilizált fajhoz, mely teljesen más evolúciós folyamaton ment keresztül és ennek következtében kultúrája, biológiai felépítése lényegesen eltér az emberétől? Hódítóként bánna vele és ugyanúgy rabszolgasorsba kényszerítené, mint anno az afrikai bennszülötteket? Vagy csak simán a rasszista ideológiánál fogva alacsonyabb rendűként kezelné? Vagy elfogadná teljes jogú személyként? Annyi biztos, hogy ha egy olyan civilizációval találkozna az ember, mely nem képes a csillagközi utazásra, az első két változat valamelyike valósulna meg.
A regény nem akar mást, mint szórakoztatni. Könnyed elbeszélő módjának köszönhetően olvasmányos, és Heinlein történetvezetésének köszönhetően érdekes és izgalmas. Az olvasónak nem lankad a figyelme, hiszen folyamatosan tudja emelni az író a feszültséget. De nem ugrálva, hanem mindig egy picit rápakolva, hogy ne unatkozzunk. Az izgalmak levezetésére pedig mindig akad pár oldal, ahol belső monológokkal vagy éppen komoly párbeszédekkel köti le az író a figyelmünket. Van aki ezeken túlszalad, és vannak akik megállnak legalább egy pillanatra, hogy elgondolkozzanak ezeken a gondolatokon. Szerintem érdemes ezeken a helyeken kicsit megállni, venni egy nagy levegőt, megforgatni a fejünkben a leírtakat és folytatni a kalandot.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
A kérdőív online is kitölthető.
A nő kiakadt, hogy a rendőrség semmit sem csinált, amikor a segítségüket kérte.
