Amit Ősbudáról feltétlenül tudni érdemes

„Az újabb Ősbuda-, és Pilis-kutatóknak lassan se szeri se száma, és a kis számú, valamelyest is megfontolandó állításokat tévőktől a skála egészen Szántai Lajos időutazásra képes pálos szerzeteseiig terjed. A kételkedés alapját legtöbb esetben a különböző metszetek jelentik, amelyeket különböző szögekben elforgatva többen felfedezni vélik a pilismaróti, vagy éppen a Budakalászhoz közeli helyszíneket. Amint már fentebb említettem, egyáltalán nem biztos, hogy egy adott metszet készítője járt az általa ábrázolt helyszínen, és különbséget kell tennünk az eltérő képi források között is, hiszen az illusztratív céllal készült metszeteknek egészen más volt a szerepe, mint egy hadmérnöki rajznak.

További fontos problémát jelent a források hanyag kezelése. A szerzők nem tudnak latinul, legjobb esetben is csak az oklevelek magyar nyelvű regesztáit veszik kézbe, de többnyire inkább azokat sem, pedig az ott található topográfiai információk nem helyezhetőek tetszés szerint át Székesfehérvárról a Pilisbe, vagy éppen Óbudáról az ország találomra kiválasztott pontjára. Óbuda 1355. évi határjárását például teljes egészében értelmeznünk kellene a különböző pilisi helyszínekre, kezdve azzal, hogy a Nyulak szigetén indul a bejárás, egészen addig, hogy elhalad különböző hegyeken keresztül, óbudai házak mellett, vissza a Dunához.

Feltűnő, hogy nincs reflexió a közelmúlt régészeti és történeti kutatására sem. Sashegyi Sándor vagy Noszlopi Németh Péter még védekezhetett volna azzal, hogy nem ismeretesek maradéktalanul Óbuda régészeti emlékei, de az 1970-es évektől ezek az Árpád-híd és az óbudai lakótelep felépítése nyomán előkerültek. A felsorolt egyházi intézmények (óbudai káptalan, ferences és klarissza kolostor), valamint a 13. században épült vár, az oklevelekből megismerhető helyen bukkantak fel. Magyarázatot kellene adni arra is, hogy ha az előkerült épületek mégsem ezek az objektumok lennének, akkor vajon mégis mivel azonosíthatjuk őket?

Az érvelési problémák egy további része, hogy legtöbb esetben a tudományos kutatásokat gyakran Noszlopira, Sashegyire vagy Bradákra hivatkozva intézik el, vagy, ami még rosszabb, a történészeket és a régészeket idegen érdekek kiszolgálásával vádolják meg. A misztikusnak szánt állításokkal pedig tudományosan nem is lehet foglalkozni, legyen szó a már említett időutazó pálosokról, a pilisi piramisokról, vagy éppen a bizonyítatlan energiakisugárzásokról.”