Meg bír-e még lepni bárkit is a Fidesz?

„Egy előre hozott választás nem a legjobb bulik közül való. Hosszan tartó előkészületekkel, a lokális erőviszonyok átrendeződésével, a pozíciók birtokosainak elanyátlanodásával, hatalmi harcokkal jár, és az eredményére, vagyis az egyértelmű hasznára sem lehet meggyőződéssel mérget venni.

Ezzel együtt, hogy konkrétan most mi a helyzet, azt a fene se tudja. A pedzegetés jó ideje tart, egyes politikai elemzők járnak ebben az élen, nyilván nem olyanok, akiknek első kézből származó információik lennének a Fidesz belső berkeiből.

Nem is érdemes ezzel vacakolni, erre jutottam korábban. Azért sem, mert a sikeres politika egyik alapvetése, hogy nem helyes meglepetéseket okozni. Az emberek nem szeretik a fordulatokat, célravezetőbb békén hagyni őket, nem kibillenteni a komfortzónájukból. Pláne nem okosság hozzásegíteni az ellenzéket, hogy a reménytelen évek során apátiába süllyedt támogatóik lelkesedése felhorgadjon, szemük megcsillanjon.

Okfejtésem valóságosságát húzta alá Rogán kabinetminiszter szombati kijelentése is, aki nevetségesnek minősítette az előrehozásos történeteket. Csakhogy egy napra rá Tuzson Bence kormányzati kommunikációs államtitkár azt mondta, minden lehetőséget meg kell vizsgálni.

Én meg erre azt mondtam, hogy na tessék. Két eset lehetséges. Egy: Tuzson Bence félrebeszél, nem tud összeszedetten fogalmazni, és ez a megnyilvánulása nem is számít. Kettő: a fiúk tesztelnek, csak úgy óvatosan. A harmadik a terelés lenne, ott a balhé az oktatásügyben, mikor szítsanak hasznos műbalhékat, ha nem napjainkban?

És ha mégsem? Azaz ha mégis? Lehet, hogy ez most nem az ellenzéktől jön?

Ennyire hiányozna az az elveszített kétharmad?”